Létezik olyan szakítás, hogy igazából sosem lépnek túl egymáson a felek, és lehet sosem találnak még egy olyat?

4

Semmit. Mit kéne? Megtanulsz a dologgal együtt élni és valahol a lelkedben benne lesz az illető..

7

Én ennek pont a fonákját tudom:DD De nyomjad nyugodtan-végre valami más is, mint amit eddig hallottam:DD

6

Az, hogy te nőként eröltetni akarsz valamit, magyarul önmagadat mára-avval csak megútáltatod magad.

Ha férfi lennél, teljesen más tanácsot adnék neked, mert ha egy férfinél ez az érzés jelen van, ott van esélye a kapcsolatnak.

De találtam egy ilyen szöveget is, kimondotta a 20-35 éves egoista emberek figyelmébe ajánlva:

Akkor vagy igazán békében magaddal, amikor már nem akarsz elmagyarázni, megértetni, senkivel semmit..sőt magadnak sem keresel kifogásokat. Csak döntesz, közölsz..., mész az úton. Ha értenek, és életed egy szakaszán elkísér bárki az utadon akkor megéled az együttlét minden pillanatát, de nem válsz függővé tőle...kész vagy bármikor elengedni..mint mindent, ami nem Te vagy. Ha nem értenek, és egyedül vagy, akkor sem zárulsz be, csak elfogadod, hogy egy olyan szakaszon mész keresztül amit csak egyedül tehetsz meg...de tudod, hogy mint minden ez is elmúlik egyszer. (T.T.)

Túlleszel rajta.. :) Most így érzed. Lehet hogy egy év múlva is így fogod érezni. De túlleszel rajta.

Egyik napon még így érzed ahogy írod, a következő napon pedig már valaki más betölti az űrt, és csak csodálkozol, hogy ez hogyan lehetséges. (Hát úgy, hogy megcsaltak az érzéseid. Ez a reménytelenség-érzet csak egy délibáb.) Lehet hogy tévedés lesz az is, de akkor majd jön egy harmadik ugyanígy, és így tovább, és az egyik majd meg is marad. :)