Miért érzem azt, hogy a mi sorsunk előbb utobb összefonódik?

1 éve ismertem meg egy lányt. Mar az első pillanatokban furcs érzésem volt vele kapcsolatban.

Nem beszéltünk túl sokat, de éreztem h bejövök neki. Adott apróbb jeleket is, de ezt én nem annak tudtam be h bejövök neki. Felénk gatlasos csaj, senkivel se nagyon társalog.

Mivel magától egyszer sem szólt hozzam, hagytam a fenébe. Pedig ő sokszor küldött apro jeleket. Illetve ahogy ràmnezett.

Azóta ritkán látom, mert én más szakon vagyok az idei évtől.

De a tekintete, a mosolya... Olyan szép őszinte.

Meg amikor ránézek, mintha valahonnan nagyon-nagyon ismernem. Magamat is látom ő benne.

Illetve sokan mondtak mar h hasonlítunk kívül-belül. Persze ezt az én ismerőseim mondtak akiknek meséltem róla, és mutattam képet.

Az eszem azt mondja hagyjam, a szívem azt, hogy ő az igazi, és a mi sorsunk össze fog fonodni előbb utobb.

Miért érzem ezt? Mit tegyek?