Miért van az hogy képtelen vagyok társas életre?

Elég messze lakik tőlem a barátnőm, vagyis a volt barátnőm, mert szakítottam vele. Folyton hazudozott. De állandóan azt érzem hogy egyedül kell élnem mert úgy sosem fog fájni. Családi öröklődés szerintem. Apáék is így voltak. Ő volt az első barátnőm akivel sikerült több mint fél évet együtt lenni és ő volt az egyetlen is. Nem tudom mit kellene kezdenem magammal mert nem tudok meglenni társ nélkül, viszont társsal sem :( Megfordult a fejemben az is hogy végzek magammal, de azt hiszem ez nem komoly gondolat bennem. Azt hozzá teszem az egészhez, hogy majdnem az ország másik végén él a a volt barátnőm. Nem tudtunk találkozni sem olyan sűrűn. Pedig úgy volt hogy most is jön a téli szünetben. Mindig mindent kitalál hogy ne kelljen még a gép előtt sem beszélnie velem. Még chaetlni sem chatelt velem. Régebben minden este ment a Skype is, de most már b***ik rám. Szerintem van valakije csak nem meri elmondani valamiért....