Van még esély a folytatásra?

Sziasztok!

Első szerelemről lenne szó,előre szólok..

Szóval,én 14/F vagyok.Tehát,még nincs oly" hatalmas tapasztalatom ezen a téren.

De,talán az már sugall valamit,hogy 8 hónapja vagyok együtt a barátnőmmel,akit mellesleg mai napig szeretek.(Nem,nem írtam el,és nem követem az "eldogós" trendet.)

A baj csak az,hogy kicsit több,mint egy hete valami baja lett..Hogy mi,azt sajnos nem tudtam meg.3 napig nagyon levolt,mindenre kiakadt,nem csak velem kapcsolatban,és soha nem láttam mosolyogni. (Igen,lehet,hogy a havi...de ennyire az sem lehet extrém,hogy totál kikészítse!vagy mégis?)

A 3 napot úgy értem,hogy előző nap még találkoztunk,csókolóztunk,szóval,semmi baj nem volt.

Egyik reggelre ilyen lett.És nem változott.

3 napig nagyon óvatosan kezeltem,nagyon türelmes voltam,mindig próbáltam mosolyogni,szóval,direkt nem keltettem a feszültséget.

a 3 nap után kértem,hogy találkozzunk (sulin kívül is..)

Írtam előtte FB-n pár szót,hogy nagyon szeretem,stb...

Nem "nyálas" stílusban.

Mihelyst meglátta,kiborult a bili..

Valami tovább rombolta a lelkiállapotát,és nagyon kikészült.

Caps Lockot ki sem kapcsolta.MINDENT a fejemhez vágott.Még azokat is,amiket valójában anno Ő tett,dehát...

Inkább odamentem,hogy élőben beszéljünk..borzasztó 1 óra volt.Mindig csak a kifogásokat kereste.Mintha nem is Ő lett volna!

1 óráig szenvedtem,hogy higgadjon le...azt sem tagadom,hogy már sírtam...olyan iszonyatosan ordibált,és toporzékolt,hogy már féltettem,hogy szívrohamot kap!

Végül feladtam,hazajöttem.

Pár napig nem beszéltünk.Pár napja azonban sikerült beszélnünk pár szót.Mesélt kicsit..nem volt sok időnk,így a kapcsolatunkról csak annyit kértem,hogy gondolkozzon,mert én semmit nem tettem.És szeretem!És már teljesen vidám volt.

Azóta a suliban is rendes,mosolygós,velem is.

Ezalatt a kb. egy hét alatt a legjobb barátnőivel,stb. is ordibált...

Holnap fogunk beszélni.

Szerintetek?Másik pasi,stb. kizárva,ez teljesen biztos.

És a suliban is ugyanúgy kezel már,mint a "szép időkben".

Egyébként,nagyon harmonikus a kapcsolatunk.Voltak viták persze,de az hol nincs..?

Ha kell,elfelejtem az egészet,hisz szeretem..

És tudom,hogy Ő is,hisz az idegösszeomlás előtti napon még nagyon bújt hozzám.

Vélemények?Nagyon pocsék érzés, hogy nem tudtam segíteni Neki..