Megkérdeztem a páromat, hogy miért szeret engem. Azt válaszolta, hogy nem tudja. Volt, hogy veszekedtünk, főleg mikor ittunk is, pl társaságban. Azt mondta, hogy elgondolkodott, hogy mièrt szeret, de nem tudta megmagyarázni magának. Ez természetes?

Nem mindegy? Csak szeressen.

De miért kell veszekednetek?

Van egy nagyon szép idézet ezzel kapcsolatban, ami röviden úgy szól, hogyha valakit a szeme színéért vagy a tökéletes alakja miatt szeretsz, az nem szerelem, az vágy. Ha az intelligenciája miatt szereted, mert nagyon okos, az csodálat. Ha azért vagy vele, mert sír, amikor el akarod hagyni, az szánalom. Még van néhány ilyen mondat, amikre nem emlékszem. De az utolsó: Ha nem tudod megmagyarázni, miért szereted, az bizony szerelem. A szerelemnek megvannak a maga okai, és ezek az okok ismeretlenek.🙂

Ne aggódj, biztosan tudna mondani példákat a jó tulajdonságaid közül. Szeret és kész. Nekem bőven elég.

Én fel tudok sorolno ezer okot, hogy miért szeretek valakit, legyen az a párom, barátom, a szüleim. Viszont ezek az okok/tulajdonságol még számtalan emberben megvannak.

Ezért én is azt mondom mindig, hogy "azért szeretlek, mert te vagy te". És ezt tényleg így is érzem.