Mit tegyek, lezárnátok teljesen a kapcsolatot, vagy megpróbáljam barátként megtartani?

Nagyjából 3-4 hónappal ezelőtt megimsertem valakit, teljesen váratlanul, egyáltalán nem kerestem sem én sem ő

éppen párkapcsolatot. Mindketten még a múltbéli sérelmeinket próbáltuk feldogozni, önmagunk fejlesztésével voltunk elfoglalva

De elkezdtünk találkozgatni, kezdetben csak a közös érdeklődés miatt, közösen űztük a hobbijainkat, de a vonzalom is elég hamar kialakult. Elkezdtünk mélyen megnyílni egymás előtt, olyan dolgokról, érzésekről beszélgetünk, amikről előző kapcsolataimban soha.Igazából azon kaptuk magunkat, hogy szinte már párkapcsolatban élünk, csak nincs kimondva. Volt hogy én voltam nála egész héten, aztán volt hogy ő nálam, elutaztunk együtt már több helyre. Amikor szóbahoztam, hogy tisztázzuk merre tartunk, akkor meghátrált, azt mondta élvezi a társaságomat, nem akar elveszíteni, de úgy érzi most nem tud közelebb engedni magához, elköteleződni. Felvetette, hogy lassítsunk le, és tartsunk testi távolságot, mert ő egyelőre nem érzi, hogy őszintén többet tudna beleadni, és nem akarja megjátszani magát, de a közös hobbikat, élményeket nem akarja feladni. Én viszont már többet érzek. Teljesen összezavar a viselkedése, nagyin gondoskodó, és állandóan segít, támogat, nagyon sokat adunk szerintem kölcsönösen egymásnak

Viszont attól tartok ez nem a személyemnek szól, hanem ő csak unatkozott és elakarta ütni az időt valakivel kötöttségek nélkül, és talán bűntudatot érez amiatt, hogy fenntartja ennek ellenére a látszatot pedig tudjq, hogy többet nem akar tőlem. Ti bele mennétek a helyemben a "baráti" találkozgatásokba? Vagy teljesen megszakítanátok a kapcsolatot? Érdekelne saját tapasztalaitok a témában.