Lányok, ti szeretitek ha a barátotok csak úgy random ütögeti a seggetek?

"random ütögeti a seggetek"

Ez undorító. Lealacsonyító, nem kívánt érintés. A gyerekeknek is azt tanítjuk - mindkét nemnek - hogy a nem kívánt, megalázó érintéseket utasítsák el. Senkinek sem kell eltűrni hogy olyat viseljenek el ami nekik nem jó. Csapkodja az ilyen azokat akik nem nevelték meg és lássuk hogy örülnek-e ennek a lumpenproli szüleik.

#20 ha így építed fel a világodat, akkor így lesz, ahogy mondod. Ha ilyen merev határokból állnak a dolgok, és ha valaki azokon átlép az valami nagy bajt jelent, és sértés és tiszteletlenség. Kb mint egy országok közötti határsértés. A másik egy nagyon rossz kategóriába rakható (és az országok között le is lőhető).

Csak ez lehet úgy is, hogy nem ilyen fogalmakban, szerkezetben gondolunk ezekre az emberi dolgokra. Hogy nem ilyen merev határok vannak és ha valaki valamilyen módon a mást csinál mint az elvárt még nem lesz valami határsértő tűrhetetlen.

Ez az 'én igényem' nem feltételen ilyen merev dolog szerintem. Sőt ha az ember ezt lazábban kezeli megnyitja a lehetőségeket egy csomó váratlan dolognak. mert nem az van, ha valaki vele olyat csinál, amit ő előtte nem írt fel az engedélyezett listára, akkor már baj van.

Szóval onnan nézve ahonnan én nézem nem az a baj, hogy nem tolod ki a határaidat senki kedvéért. hanem az, hogy egyáltalán határaid vannak és ezek felépítése a társas életed (mármint így keretezed, így értelmezed).

"Mert ha nekem valami nem esik jól, akkor ne magyarázza el senki, hogy de márpedig ez jó, és én vagyok a rugalmatlan."

a legegyszerűbb példa, hogy hányszor van, hogy van egy zenei album és először nem tetszik, de ha belemegy az ember, ha nem utasítja el és meghallgatja még párszor akkor meg imádni fogja.

Szexben is van csomó ilyen, pl, hogy van aki egy bizonyos ritmust szeret, de a másik meg mást csinál és egy idő után már ő is azt szereti. És nem úgy történik az egész, hogy vannak határai és most ezt arrébb tolta a másik kedvéért. Ez valami sokkal rugalmasabb természetesebb módon zajlik. Talán valami nyitottság, elfogadás a másik felé. És nem egy feltételrendszert dobni a másikra és ha nem a szerint viselkedik, akkor elítélés.

Nem hiszem, hogy ennél jobban meg tudom fogalmazni.

#23 teljesen más nyelven beszélünk. én nem húzok határokat. nem ilyen módon élek.

amúgy háziállat is jó példa, egy macska vagy egy kutya. ők is csinálják a dolgaikat és sokszor ez tök más, mint a mi világunk. és biztos erre is meg lehet sértődni és idegesen felháborodni, hogy miért ugrik rád, vagy nyal meg vagy akármi, amikor te ennek meg ennek örülnél. de egy másik realitásban meg az emberek megtanulnak együtt élni ezzel az állattal és az ő szokásaival és nem ilyen fogalmakban élik meg, hogy az állat rám kényszerítette az akaratát.

nekem nagyon művi és ilyen jogi univerzum, amiben te beszélsz.