Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan tegyen magam túl a lányon és a viszonzatlan szerelmen?
Adott egy lány, akivel volt közünk egymáshoz egy jó fél éve. Nem volt semmi komoly, csak pár közös programig jutottunk el, miután több hónapig ismerkedtünk. Aztán amikor színt valltam, akkor derült ki, hogy az érzéseim viszonzatlanok. Egy szó mint száz, nem jött össze a dolog.
Azonban ritkán (kb. havonta 1-2 alkalommal) szoktam őt látni, mivel közös munkahelyen dolgozunk, de nem egy osztályon. A mai napig köszönőviszonyban vagyunk egymással, de amikor látom őt, hallom a hangját, hallom nevetni, olyankor majd meg bolondulok, a szívem szakad meg. Nem hittem volna, hogy a szerelem ilyet tud okozni, hogy ennyire fájdalmas. Én kedvelem, sőt többet érzek iránta, ő meg szinte semmit, csak kollégaként, ismerősként tud rám tekinteni. Azt gondoltam akkor, hogy megtaláltam az igazit, hiszen olyan sok mindenben hasonlítottunk. Egyezett a hobbink, ugyanúgy vélekedtünk rengeteg dologról, stb, stb. Igazából az volt gyanús vele kapcsolatban, hogy ő nem sokat kérdezett felőlem, én voltam sokszor a kérdés feltevő.
Hiába járok el barátokkal edzeni, túrázni, pecázni vagy éppen többet foglalkozok magammal és lekötöm magam, de valamikor még mindig nem tudok elvonatkoztatni a gondolattól kettőnkről. Hihetetlen....
Sokan mondják az időt. Igen, biztos, hogy egy idő után enyhülni fog a fájdalom, de még mindig ugyanúgy fáj, mint fél éve. Fél év telt el! És még mindig bántanak a történtek. Úgy gondolom, hogy én szúrtam el a dolgot, lehet mondtam valamit, ami red flag lehetett nála. Már nem tudom.
Ott járok, hogy augusztustól új munkahelyen fogok dolgozni. Ahol már nem látom. Milyen furcsa is ez. Ha látom őt, akkor az fáj, hogy nem lehetek vele, ha messze leszek tőle, akkor meg pont azért fáj, hogy soha többé nem fogom látni.
Irigylem azokat a srácokat, akik egy ilyen pofon után simán felállnak, hátat fordítanak, mintha mi sem történt volna, és mennek tovább.
Na sikerült ezt a történetet jól elhúznom..
Mit tegyek, hogy ne fájjon ennyire? Már az alkoholon is gondolkodtam hirtelen, de az még rosszabb eredményt fog okozni, butaság.
Barátok véleményét kikértem, de sok hasznos dolgot nem mondtak. "Menjek csajozni, legyünk együtt többet", stb, de sehogy se jó. Este a legrosszabb, mikor egyedül vagyok.
Köszönöm, hogy elolvastad!
Huh, még nem vetettem bele magam teljesen, de amiket eddig olvastam, azok kb. a fele megvolt nála is.
Tehát figyelt a mondandómra, becsatlakozott a beszélgetésbe, néha közel hajolt hozzám, egyszer hagyta, hogy megérintsem (kezét fogtam kb. 10 másodpercig xd). Megtudtam nevettetni időnként, de egyébként néha közömbösen viselkedetett. Emiatt nem tudtam (most se tudom utólag) eldönteni, hogy bejöttem-e neki, vagy csak kedvelt vagy semmit sem akart.
Nem tudok kiigazodni rajta.
Hiányoznak azok az idők.
Ez alapján valószínűleg csak kedvelt, esetleg barátkozni akart.
A következő ilyennél jobban figyelj ezekre mielőtt így kiadnád magad.
Könnyen lehet, ezt már nem tudom kideríteni.
Akkor azt mondjátok, hogy felesleges szenvedés lenne elköszönni tőle?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!