Mi történhetett velem?

Elengedted az illúziót, hogy neked szükséged van rá hogy boldog légy.

Gratula hozzá!

És hány évesen jutottál el erre a pontra? Hátha már nekem sem kell sokáig szenvednem...

Eddig én egy korai klimaxban reménykedtem, hogy ha az összejönne, akkor "szabadulnék", de egyelőre nem akar, pedig anyáméknak volt szerencséjük hozzá. Gyógyszerrel nem tömném magam emiatt...

Egyébként nálad is lehet, hogy valami a hormonháztartásoddal történt.

De hát ez minden párkapcsolattal, élettel foglalkozó okoskönyvben benne van. Akkor tudsz teljes ember lenni akár párkapcsolatban is ha egyedül is boldog vagy, ha nincsen szükséged senkire a boldogsághoz. Az ilyen ember tudja megadni azt magának és másnak is ami kell, a szükséges plusszt. Mivel nem függesz senkitől, szabad vagy így egész más a gondolkodásmód, a hozzáállás dolgokhoz, az élethez stb... Így tudsz mást kiegészíteni nem pedig úgy, ha valakitől függesz.

Szerintem felnőttél, lehet a sok szenvedés miatt vagy mert eljött az ideje..