Miért érzem ugy hogy egy ilyen fiu mindent megoldana az életembe?

Aham, persze.

Egyedül kéne megoldani a problémáid, nem más segítségével. Egyébként sem tudná a rossz családi viszonyaid helyrehozni. Csak reményt adna neked fölöslegesen. Tényleg álomvilágban élsz. De hajrá, keress magadnak ugyanolyan gyenge, labilis embert mint te vagy. Majd meglátod, hogy még rosszabb lesz...

Volt "szerencsém" végignézni, hogy két hasonló, szerencsétlen sorsú fiatal hogyan "boldogul" az általad elképzelt életben.

Pár éve oda került a céghez, ahol dolgozom egy srác. Többen ismerték a családi hátterét, de viszonylag hamar kiderült egy beszélgetésből is, hogy nem sok törődést kapott az életben. Ami miatt úgy gondoltam hogy nem egy elveszett gyerek, láttam, hogy fanatikus módon lelkesedik a gépekért és ez volt a legfőbb oka, hogy ehhez a céghez pályázott. Tipikusan az az ember, aki nem kapta meg gyerekként azt a háttértámogatást, ami szükséges ahhoz hogy megértsük miért szükséges tanulni. Így felnőttként némi szerencsével van lehetősége behozni ebből a lemaradásból, főleg ha összeakad egy olyan kollégával, aki szívesen adja át a tudását és észre veszi, hogy ennek a kölyöknek apja helyett apja is lehet. Egy dolog aggasztott vele kapcsolatban. Volt egy hasonló családi hátterű kislány, akivel jártak. Látszott rajtuk, hogy pontosan az tartotta őket össze, hogy ketten támaszai voltak egymásnak ebben a rendezetlen családi háttér nélküli helyzetben.

Ez egy bizonyos mértékig amúgy teljesen jó dolog is lehetne. Amit viszont mi felnőttek hamar leszűrtünk, hogy a lánynak kb annyi célja volt, hogy valaki mentse meg abból a helyzetből, amiben van.

A srác dolgozott, a lány meg tanult. Már a sulit sem fejezte be. Egy szakmát adó képzés gyakorlati vizsgáján bukott meg. Felszolgáló lett volna...

Kipróbált pár munkahelyet, de mindenre volt kifogás, hogy miért nem jó.

Előre lehetett látni, hogy itt hamar lesz családalapítás.

Albérletben összeköltöztek, mostanában lett meg a második gyerek nekik. Megismételték mindketten a saját nehéz sorsukat, úgy hogy nem volt egy jó gyerekkoruk. Nem volt egy felhőtlen fiatalságuk. És belecsöppentek a felnőtt élet összes nehézségébe egy fizetéssel, két gyerekkel egy albérletben, mindenféle külső támasz nélkül. Tudod milyen nehéz egy ilyet végig nézni kívülállóként? És ott is lesz két gyerek, aki felnő a nélkülözésben, aki ugyanúgy vár majd két hasonló sorsú társra, akikkel megismétlik a saját vagy a szüleik nehéz sorsát.

Megpróbálom leegyszerűsíteni a problémát. Te, akinek nehezen megy a matek, próbálsz olyan embert találni, akinek szintén nehezen megy. Egymás problémáját átérzitek, de együtt ebből a helyzetből soha nem tudtok úgy kijönni, ha csak a megértéstől várjátok a helyzet megoldását. Neked mindenképpen olyan személyre van szükséged, aki el tudja magyarázni a matekot. Ha sikerül felzárkóznod, akkor leszel abban a helyzetben, hogy később képes legyél segíteni egy olyan személynek, amilyenre most vágysz, mert akkor már fogsz tudni segíteni neki, hogy ő is értse a matekot.

Amíg legalább egyikőtök nincs képben ezzel, addig a gyerekednek sem fogja tudni átadni a tudást.

Márpedig sok van.,

És igen is számít a külső neked is amivel nincs gond. De akiben ez mind szerepel az kevés van.