Örök másodiknak lenni nagyon keserves? Még akkoris ha egyébként szeret….

Szerintem itt picit pontatlan a megfogalmazás.

Egy gyereknek az életkori sajátosságainak megfelelően ki kell szolgálni az igényeit, ez valóban így van.

De normális esetben kell, hogy jusson idő felnőtt kapcsolatra is.Ugye akiknek közös gyereke van, ideális esetben ott is foglalkoznak egymással a pár tagjai.

A gond ott van, mikor a gyereket magára majmolja a szülő, túlságosan elkapatja és nem tiszteli a felnőtteket.

Értem ezalatt azt, hogy ha a gyereknek az igényei ki vannak elégítve és a partner is jó ember, normálisan viszonyul a gyerekhez, akkor a szülőnek az a feladata, hogy értesse meg a gyerekkel, hogy a másik ember is fontos neki és tartsa őt tiszteletben.Sajnos sok szülő ezt nem hajlandó megtenni, és úgy tényleg nem lehet kapcsolatot kialakítani, ha te nem a párod társa vagy, hanem a korábbi kapcsolatból született gyerekének a csicskája.Nyilván az ilyesmi már csak a kapcsolat alatt fog kiderülni.Ilyen esetben tényleg érezhetsz valami féle rangsort, de ez nem hiszem, hogy normális lenne.