Ha évek múltával kitudunk szeretni a másikból akkor fordítva ez miért nem igaz? Mert nem lehet évek múltával beleszeretni a másikba?

Valami van a hormon/kémiai anyagokkal. A párunk közelében vagyunk, akkor olyanok szabadulnak fel, amik többek között csökkentik a libidót, fáradtá tesz, meg ellehetetleníti a szerelmet is.

Én ezekben nem vagyok jó, ilyen oxitocin meg mittomén. Vagy az éppen a szerelmet kelti? Akkor oxitocin már nincsen.

Mert a szerelem a kiszemelt valamilyen szintű idealizálásával jár. A testi és lelki vonzalom el tud fedni olyan szokások észrevételét amik később zavaróak lehetnek. Vagy az elején még nem is láthatóak!

Az együttélésben viszont nem tudod kikerülni a mindennapok apró "örömeit". (puki,izzadt testszag, evési szokások,stb....)

Ezek mellett beleszerelmesedni valakibe...nem mondom ,hogy lehetetlen...de ritka....

Plussz: ahogy öregszel te is egyre rigolyásabb leszel...