9 éve hogy vége. De még mindig rá gondolok?

Hiába vagyok legpontozva abnormális 9 éve lihegni utána, rá vágyakozni. Már rég túl kellett volna rajta lépni. Az normális hogyha párszor eszedbe jut valami miatt, vagy mint futó gondolat és egyáltalán nem zavar össze, nem tölt el semmilyen érzéssel, maximum nosztalgia az egész.

Nem vagy rajta túl, obszeszív módon kötődsz hozzá valószínűleg azért mert 5 évig szeretted/ragaszkodtál hozzá nem normális módon és a tüske benned van. Csakis pszichológus tudna rajtad segíteni.

Én egyet értek, valóban nem normális.

Kérdés volt e azóta más, vagy begubóztál a 4 fal közé és egyre mélyebb depresszióba süllyedtél.

De ha 9 éve ez nem múlik valóban segítségre van szükséged.

Emitt is megírtuk, Tomi...

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__szaki..

Nem volt felesleges az az 5 év. Az benne van mint tapasztalat, a személyiségedben.

Az első szerelem mindenkiben megmarad, de az élet megy tovább, és csak halvány emlék.

Ha még mindig gyötrődsz, az azért van, mert nincsenek lekötve a vegyértékeid. Nem léptél tovább.

Az ilyen rögzülést, rögeszmét valóban pszichológus tud segíteni törölni.

Az a kép, amit őrzöl, már nem valós, csak a képzeletedben létezik.

Ő már nem az a személyiség, ő már tovább lépet, megvan a saját új élete, világa.

Építsd fel te is a sajátodat.

Az élet megy tovább.

"a napokban rájöttem hogy még sokat gondolok rá"

Rég volt, elmúlt.

Ha most újra találkoznátok, mi lenne? Megtudnád, hogy mi van vele, hogyan és kivel él.

"Azt mondta menjek el"

Akkor valami nagy baj lehetett köztetek, ami talán most is fennáll még.