Mit tegyek ha a nő aki az életem értelme megfenyegetett, hogy fel fog jelenteni, ha még egyszer keresem vele a kontaktot akárhogy? Pedig csak egyetlen egyszer az érzéseimet akartam volna elmondani, nem hiszem, hogy ez akkora egetrengető bűn lenne...

Nem tudok elszakadni tőle, megörülök érte,nem tudom irányítani a gondolataimat. Minden csak körülötte forog. Ha többet nem láthatom, úgy érzem vége mindennek.Hihetetlen milyen hatással van rám,nem emberi amit művel velem. Ha többet rám sem ír, ha rám sem néz, akkor sem tudok nem gondolni rá. Most hajnal 2 nem tudok aludni, ébren forgolódom, megőrjít a tudat, hogy nincs mellettem. Tudom, hogy ő is érzi ezt, csak megrémítik ezek a szenvedélyes érzések. Tudom és érzem, hogyha együtt lennénk, egy másik dimenzióba lépnénk át.

Sajnos egy pokol az életem nélküle, semmihez nincs motivációm, és semminek sincs értelme, ha nem látom.

Úgy vagyok vele jelentsen fel, nem zavar, nem tudok haragudni rá. Én csak beszélni szerettem volna vele. Az életben egyszer elmondani neki ezeket az érzéseket, aztán az lesz, amit ő akar. Sajnos ott volt egy ismerőse, amikor beszélni akartam volna vele, és megkérdeztem nem tudna - e rám szánni egy órát. Szerintem ez a rendőrségi feljelentéssel fenyegetés csak színjáték volt az ismerős előtt, nem gondolta komolyan. De ha mégsem az volt, azzal sem tudok mit csinálni. Pedig végre ott lett volna a lehetőség, hogy személyesen váltsunk pár mondatot. Gyönyörű volt, ahogy ott állt, még úgy is, hogy mérges volt rám. Éreztem benne az erőt, a szenvedélyt. Soha életemben nem ismertem még ennyire szenvedélyes, magával ragadó nőt. Egy egyéniség. Rá nem lehet nem figyelni. Szeretem és életem végéig szeretni fogom, nincs senki és semmi, ami kiölheti belőlem ezt az érzést. Talán csak ha az agyamból kimetszenék az érzelmekért felelős részt. Ha lobotómiát végeznének rajtam, akkor. Ha a szívemet tépnék ki az érte lobogó lelkemmel együtt. Bár biztos, hogy az utolsó szívdobbanásomban is benne lenne. Szeretem. Elmondhatatlanul és soha el nem múló szenvedélyes lánggal.