Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ilyen az élet? Miért nem lehet egyszerűbb?
Leginkább teoretikus a kérdés, meg talán jól is esik kiírni magamból. Adott két ember akik mind a ketten vágynak a szerelemre, egy stabil és jó kapcsolatra. Teljesen véletlenül találkoznak/ismerik meg egymást és megvan a kémia, de nem olyanok a körülmények így csak testiség lesz a dologból. Nem ismerik egymást emberileg igazán így nincs érzelmi kötődés. Nem is lehetne, hiszen nem ismerik egymás személyiségét eléggé. Mind a kettőnek megvannak a maga félelmei, bizonytalanságai, saját démonjai. Mindkettő fél megnyílni a másiknak érzelmileg, de valami mégis alakulgat, de maguk előtt is tagadják.
Mi emberek tesszük bonyolulttá az életet vagy valóban bonyolult a félelmek miatt? Két ember akik vágynak egy társra, talán nem olyat képzeltek el mint a másik, de az egész találkozás nagyon váratlan. Függetlenek. Megvan a testi vonzalom. Mindkettő szerelemre vágyik. Talán még valami alakulgat is köztük, érdeklődnek a másik iránt. Mégse jutnak el odáig, hogy kiderítsék lehet-e ebből több vagy sem. Miért? Mindkettőnek erősebbek a démonjai.
Nem akarják eléggé? Nem tetszik eléggé a másik?
Mi emberek tesszük a saját életünket bonyolultabbá vagy nem elég érdekes a másik? Vagy mi miatt nem lehet ebből szerelem? Miért nem lehet az élet egyszerűbb?
válasza:"Nem ismerik egymást emberileg igazán így nincs érzelmi kötődés. Nem is lehetne, hiszen nem ismerik egymás személyiségét eléggé."
Ezek után még van kérdés?
Amiről te beszélsz azok vágyak, nem két ember valódi kötődése, bizalommal megélt kapcsolata.
Te se akarod ezt igazán a lelked mélyén, ezért hárítottál.
válasza: válasza:Nem írtam, hogy szerelmes vagyok. Nem vagyok, de szeretnék. Épp ezt írtam le.
Nem olyanok a körülmények= nem szándékosan ismerkedtünk meg, nem terveztünk semmit csak így alakult. Nem volt soha randevúzás vagy szándékos ismerkedés. (Szerintem) mindketten félünk különböző dolgoktól amiket már leírtam. De még ha én magam rendbe is teszem a fejemben a dolgokat, ami amúgy elég jól sikerül, a másikra nem vagyok hatással.
válasza: válasza: válasza:Kedves Kérdező!
"A kérdésben említett másik fél is szerintem hasonlóan érez. Elejtett megjegyzésekből, viselkedésből, testbeszédből stb. gondolom így. Ha semleges lenne irántam, szerintem reagált volna úgy bizonyos helyetekben ahogy. Vegyes jeleket küldött és még összevisszább dolgokat mondott."
Ezt kifejtenéd, hogy értsük konkrétabban. :)))
*nem reagált volna úgy ahogy.
Bocsánat, elírtam.
Részletekbe azért nem akarok nagyon belemenni, mert Dosztojevszkij hosszúságú lenne a történet:D
De a lényeg, hogy szerintem mind a kettőnket visszatartanak a félelmeink és ezt én nagyrészt általa realizáltam. Mind a ketten vágynánk egy társra, de korántsem biztos, hogy ezt egymásban találjuk meg. Talán szerettük volna titkon. Talán lehetnénk, ha a csalódástól/elutasítástól/egyebektől való félelmeink nem tartanának vissza.
Közben felmerül bennem a kérdés, hogy ha az emberben jobban dolgozik a félelem, akkor az egyenlő-e azzal, hogy a másik nem érdekel eléggé? Vagy nem feltétlen?
válasza:Értem. Hasonló helyzetben vagyok már egy ideje. Ismerős,amit írtál,azért kérdeztem. Én nem teszek lépést az illető felé,mert mindig én hivtam,kerestem,érdekelt. Nem volt kölcsönös,pedig láttam és éreztem,hogy érdeklem,csak valószínűleg a félelmét nem tudja átlépni. Az én esetemben ez "meleg téma". Így nem tartom illőnek,hogy feszegessem a határát,ha Ő nem áll készen,akármekkora szexuális feszültség van köztünk.
Remélem Neked sikerül megélned a vágyaidat és érzéseidet.
Ha gondolod,nekem megírhatod a történetet.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!