Rám biztatta az unokatestvérét, vagy túl gondolom, vagy tényleg akár tőlem valamit az unokatestvére?

Megismertem egy férfit, külföldi, de van közös nyelv ismertünk így tudunk beszélni.

Üzleti utra utaztam, de ő elmenent egy másik városba üzleti útra, és egy kis kapcsolódásra.

Hogy ne legyek egyedül a városban és, hogy kárpótoljun azt, mondta megadja egy fiú közeli unokatestvérének a számomat, hogy hozzun, vigyen oda ahová én akarom. Mondtam neki nem szükséges, megvárom amíg haza haza ér vissza a városba. Ez 11 nap volt. Az unokatestvére felhívott és ,hogy bármit amit szeretnék segít nekem, hord-vissz oda ahova akarom. Megköszöntem a segítséget, de nem találkoztam az unokatestvérével. Ezt követően az unokatestvére néhány napig az rám írt, hogy találkozzunk és kávézzunk. Meg mondtam neki, én nek akarok vele találkozni sem sem kávézni, mert én az unokatestvérébe vagyok szerelmes.

Azt mondta ne hozzam fel az unokatestvérét, nem létezik az, hogy szerelem csak megszoktam az unokatestvérét, ez nem szerelem csak megszokás. ...

Na már most ne írok vissza neki semmit, mégis rám írt ha egyedül vagyok szóljak neki, hog ne érzem magam egyedül.

A barátom pedig tegnap jött vissza a városba...

Túl gondoltam az egészet, de szerintem az unokatestvére rám állt....rendesen...