Előfordult már valakivel az, hogy sokáig nem esett le, hogy szerelmes?

Ha kapcsolatban van és nem félrelépős típus. Magának is tagadja, hogy érzelmei vannak.

2. Akkor a kapcsolatával van baj ha már másba szerelmes.. a kihült ételr én nem szeretem , hidegen csak a gyümölcs leves a jó. Annak aki másba szerelmes elsőnek magába és a kapcsolatába kell néznie, ha úgy látja nem boldog annak elkenére , hogy a párjával nincs gond akkor feltétlen véget kell vetni, főleg ha fiatal mert az évek eltelnek és sosem jönnek vissza. Van az a mondás amit megtehetsz ma ne halaszd holnaprayl, mert semelyik hajó sem köt ki örökre egyszer elfog menni..

#3 nem csak 20 évesen lehetsz szerelmes. Járt utat pedig járatlanért nem hagyunk el.

Van valaki, akinél a mai napig nem tudom eldönteni, szerelmes voltam-e. Egy villámcsapás szerű szerelemben csalódtam előtte akkorát, hogy nem sok kellett ahhoz, hogy kilépjek mindenből. Aztán megismertem valakit, aki nem volt villámcsapás, se kézremegés, se gyomorsüllyedés, csak szimplán meg tudott nevettetni és amikor vele voltam, stornózta a fejemből azt a másikat. Külsőre túlságosan is esetem volt, de fiatalabb 6 évvel és ez nagyon zavart. Nem tudtam kiverni a fejemből, de azt éreztem, nem tudnék kötődni eléggé hozzá, hogy igazából a döntésemen múlik, hogy szerelmes leszek vagy sem. Annál a másiknál tehetetlen voltam az érzéssel szemben. De ezzel a sráccal azt éreztem, hogy bele tudnék szeretni, de nem akarok. Aztán másik munkahelyre ment és amikor megtudtam, migrénes rohamom lett, de annyira, hogy órákig nem tudtam hazaindulni a munkahelyemről. Amikor utoljára láttam, utána pedig annyira bőgtem, hogy szintén órákig nem tudtam hazaindulni. Mégis azt gondolom, hogy nem voltam szerelmes belé.

5#. Hát akkor ezt minek neveznéd?

Szerintem nem volt szerelem, csak lehetett volna. Lezártam, meg se akartam próbálni, nem engedtem túlságosan közel. Most is így vagyok, senki nem tud megközelíteni, nem tudok és nem is akarok szerelmes lenni. (5-ös)

Egyébként én is így vagyok. Férfiként sokszor sírtam emiatt. Mindig fájdalom volt a jutalmam ha valaki iránt elkezdtem érezni. Nemhogy nem viszonozták hanem a sárba dobták az érzéseim. Emiatt én is kerülöm ezt. Kegyetlenül szenvedek is így. Most is van valaki akivel pár hónapja ismerkedtem meg új munkahelyen és barátok voltunk de elkezdtem érezni iránta neki van barátja és a figyelmem kellett csak neki meg hogy legyen egy pincsije. Én mindezek miatt eltávolodtam tőle olyan szinten hogy már köszönni se köszönünk egymásnak. Egyébként ez eléggé árulkodó is arról hogy nem voltam neki fontos amúgy sem mert sosem kérdezte még meg hogy mi bajom van vele amiért így elfordultam tőle.... 6#-os voltam

De egy szarhàzi okàdék. Engem nem csókolt szerencsére de velem is azt csinálta hogy mindig odavetett valamit majd mikor látta hogy oké a dolog nem is érdekeltem tovább. Aztán mikor lazítottam újra akkor ismét jött hogy visszaszerezze a figyelmem. Aztán mostmár nincs mit. Teljesen elzàrkózom tőle. Jó ideig próbálkozott úgymond visszaszerezni de én szartam rá. Aztán mostanra talán felfogta. Eléggé maga alatt is van emiatt de azt tudnám hogy miért mikor csak játék voltam neki nem pedig egy kedves értékes ember.... 8-as voltam.