Amennyiben igaz az, hogy egy kapcsolatban az egyik fél mindig jobban szeret, ti, akiket jobban szeret a másik, ez nektek nem rossz érzés? Ezt tudja a másik is, ki lehet ezt mondani sérülés nélkül?

Mi is hallottunk már erről, Puzsér Robi beszélt erről egyszer a rádióban. Beszélgettünk róla, de nem tudtuk eldönteni, hogy melyikünk szeret jobban. Ezt szerintem a legtöbb kapcsolatban nehéz kitalálni, mert a maga módján a legtöbb ember szeret.

Ez hullámzó egy hosszú kapcsolatban. Bizonyos időszakban az egyik szereti jobban a másikat, bizonyosban a másik.

Szerintem van ilyen, és sok pszichológus szerint is, jó pár könyvben olvastam ezt. A kezdeti 1-2 év a rózsazsín köd időszaka, akkor dolgoznak a hormonok, a plafonon vagy a boldogságtól, természetes, hogy tombol a szerelem. Ha ezek a hormonok kiürülnek, akkro kezdődik egy nyugisabb, kiegyensúlyozottabb időszak. De már itt is van eltérés, ha pl nálad 10 hónapig, a másiknál meg 1,5 évig tart ez az állapot. A következő nyugis néhány év után jön azt hiszem a "kiábrándultság" időszaka, talán úgy hívják, ezt is sok helyen olvastam. Ekkor szembesülsz úgy igazán a másik hibáival, itt dől el, hogy mennyire tudod ezeket tolerálni, hosszútávon együttélni vele. Ha ezt leküzditek, akkor megint jön egy egymásra találós időszak, kb mint a kezdeti, csak nem akkora hormonlökettel. De ezeket színesítik az egyéb élethelyzetek. Pl egy kisbaba születésénél természetes, hogy az elején kissé háttérbe szorultok ti mint pár. Vagy kríziseknél, egészségügyi, családi, gazdasági stbstb. Az érzések nem egy konstans valamik. A férjem a mindenem, nem tudom nélküle elképzelni az életem, de nekünk is változó ez. Én nem gondolom, hogy jellemvonásokba szeretünk bele, mert akkor kb bárki megfelel, aki teljesíti a preferenciáid, szerintem az emberbe szeretünk bele, úgy ahogy van, amilyen.

Én csak a magam nevében tudok nyilatkozni. Inkább a barátaimmal vagy egyéb lazább kapcsolataimmal kapcsolatban tudom azt mondani, hogy őt ezért szeretem, őt meg azért. A férjem esetében is ki tudom emelni a jó tulajdonságait, de neki az egész lényét szeretem, úgy ahogy van.

Nekem az exem mindig mondta "de én jobban szeretlek..". Üres szavak, mondani bárki tudja. A tettekben nyilvánul meg, ha tényleg jobban szereti a másikat.