Már nem bírom elviselni mennyire hiányzik ennyi év után is. Mit tegyek?

Hu, erről hosszan lehetne írni. A régi idealizált kapcsolat, amiből legtöbbször csak a jóra emlékezünk.

Valóban nincs benned lezárva, és valószínűleg inkább azok az érzések hiányoznak, amiket anno előhozott belőled. Egy embernek azonban rossz oldala is van, a lezárásának ezeket is szem előtt kell tartani, és a jókkal együtt kezelni és elengedni.

Illetve valóban nem mozgatott meg azóta más. Különben már az árnyékában lenne, talán pont ez jelzi hogy ezek az érzések hiányoznak a mostani életedből/kapcsolatosból.

Az a baj, hogy én is ragadtam benne hasonló szituációban, hajnalonként mikor felébredek eszembe jut. És mivel jól esik arra az érzésre gondolni, szívesen gondolok rá és terek vissza hozza gondolatban újra és újra.. az én idealizált képhez róla…

Mert hat mi az évek alatt 1-2 találkoztunk és tudunk vmit a másikról. Rettenetesen sok rossz oldala van, de egy találkozás után kerültem ugyanide, mikor már 1 éve nem érdekelt.. nálam azért (is) lezáratlan, mert sose zártuk le, de még csak nem is beszéltünk róla, de egyszerűen érzem amikor a kozelemben van, látom rajta. Hiába latom hogy nem működne közöttünk, még így is nehéz a lezáratlanág miatt. Pedig irtó irritáló oldalai vannak és alkalmatlan egy érett kapcsolatra.

Szakember valóban segítene ha van rá esélyed (nekem is elkélne XD), már többször neki akartam ugrani. Én értem azóta hogy miért “térek vissza hozza gondolta na mindig” = az érzések hiányoznak, amiket éreztem. (Nehéz tudatosítani, hogy idealizalom, pedig közben meg mégis tudom.. ), + kellett vna beszélni róla, és magamban tudni kellett vna lezárni. ( ez egy ideig sikerült is esetemben)

Én azt gondolom, neked sem az az ember hiányzik, aki o valójában, hanem azok az érzések, amiket az idealizálás miatt érzel.

Nem írtad milyen a kapcsolatod, de ha nem vagy vele elégedett, nem ad meg dolgokat, amiket hiányolsz, ez önmagában nehéz. Ritka, amikor ennyire megfog minket valaki, nagyon is, de tudom, hogy nem az a személy az egyetlen… es akkor ez már tényleg a múlt, egy emlék lesz.

Azért nem kéne saját tapasztalatok alapján szubjektiv válaszokat írni az ilyen jellegű kérdésekhez mert egy annak a szóban forgó személynek semmi köze ahhoz amiket ti tapasztaltok vagy írtok. Mindenre azt irjátok ha az illető x évtizede nem tud semmit az illetőről, a tipikus válaszotok az hogy biztos iritáló meg rossz mert ti tapasztaltatok ilyet. Nincsen egyforma szerelem. Kettő a személyiség az már gyerekkorban kialakul amihez adódik a nevelés es a külső környezeti hatasok amik lehetnek jok is, rosszak is, ehhez hozzaadodik a csalodasok milyensege es más emberek befolyasolasa, tiszteletlensege vagy iritalo vagy kotnyeles viselkedese. Attol is vallhat az ember ridegge vagy tavolsagtartova.

Idealizálni az ismeretlen személyt szokták az emberek. De a kérdező ismerte a gyerekkori szerelmét. Nagyon nem mindegy. És a reakciói alapján nagyon is szerette ergo rossz ember nem lehet az illető ha ilyen érzéseket vált ki belöle egy ilyen felfokozott hiány érzését. Szerintem ez nem betegseg. A szeretet érzése, a szerelem soha nem betegség hanem jó dolog jó van mikor társul hozzá szar érzés de nagyon nem mindegy hogy kezeled mert pl. Ha megnezed a koltoket, festoket mind helyen tudtak kezelni a szerelmet amit nem tudtqk megosztani a masikkal.

Ami biztos hogy nincs lezárva és ez a kulcsa a kérdésednek, de kérdés hogy anno hiba volt-e a döntésetek vagy bármelyikőtök döntése is, ha nem közösen döntöttetek hogy külön utakon jártok. Ezt neked kell tudni.

Amugy az ilyen szerelmeket dolgozza fel az a film aminek a címe Szerelem a Végzeten csak ugye ott két ismeretlen találkozásáról szól, de a képlet ugyanaz. De a történelemben voltak már ilyen gyerekkori szerelmek amik kulon utakon folytattak onmaguknak hazudva. De nem vesztek el hanem ujra egymasra talaltak. Csakhat nem mindegy hogyan, mert volt ra pelda hogy mar kapcsolat es vallas utan a volt hazastarsnak lett nehez es a gyerekeiknek. De ha hazudtak volna onmaguknak akkr is ugyanugy nehez lett volna mindenkinek. Ezt csak azert irom hogy oke hogy neked ilyen erzeseid vannak de mar van parod ergo ezeket az erzeseket minel elobb tisztaznod kene magadban hogy kit szeretsz, hogy a parod ne bantsd meg. Mert ha a masikat akkor szinten egy hazugsagba csoppensz a parkapcsolatodban. Egy ertelmes ember ha rajon hogy mast szeret szakit a parjaval, a masik embertol fuggetlenul. De nem azert szakit hogy hatha osszejon majd a masikkal hanem onmaga es a jelenlegi parja boldogsaga erdekeben. De ugye ez igy egyszeru keplet ehhez adodik hogy sanszos hogy mivel parban vagy szereted a parod ergo ezert irtam hogy onmagadban kene tisztaznod kit szeretsz mert a helyzetet nezve a masik féllel ezt nem tudod megbeszélni mivel évtizedek teltek el másrészt meg sem ismert harmadrészt párja van a kozossegi oldal szerint ahogy irtad. Ez igy amugy a beteljesuletlen szerelem esete ami kinoz mert lezáratlan.

Ilyenkor mindig jó szem előtt tartani egy kis segitsegkent de ez is lehet felrevezeto hogy amikor tehetted volna vagy tehette volna mielott parotok lett mikor egyedulallok voltatok nem kerestetek meg egymast. Azert felrevezeto mert az ember tudtan kivul attol meg kereshette az a masik csak nem talalta. Azert igy irom mert nagyon nem mindegy milyen korulmenyek voltak az elvallas okai.