Nők akiken volt/van kapcsolata féltékeny férfival mit tiltott nem engedett nektek?

Az egy dolog, hogy nem lehettek ellenkező nemű haverjaim, de azt is meg akarta tiltani, hogy egyáltalán köszönjek vagy bármilyen módon szóba álljak a fiú osztálytársaimmal. Nem mehettem sehová az engedélye nélkül, ha néha elmehettem barátnőkkel kávézni, 10 percenként hívogatott és cirkuszolt ha nem vettem fel. Csak az általa engedélyezett ruhákat hordhattam. Ha az ő haverjaival találkoztunk, akkor voltak témák amikről nem beszélgethettem.. Volt egy csomó más is, de az agyam szerintem már kitörölte a dolgok nagy részét.

Naiv, buta 18 éves voltam, ez volt az első kapcsolatom és persze ő se az elején volt ilyen, fokozatosan mutatta ki az igazi arcát. Tanulópénznek jó volt, soha többet nem jöttem össze féltékenységre hajlamos emberrel. Csak emiatt nem bánom így utólag, hogy megtörtént.

Pl. elmenni a barátnőmmel a Balatonra, mert biztos pasizni megyünk (ő is foglalt volt). Beszélgetni fiú osztálytársammal, mert biztos fel akar szedni.

Örülök, hogy már rég vége. Naiv kis tiniként még eltűrtem egy ideig, de felnőtt nőként nem is akarnám.

Egyszerűbb lenne hogy mit engedett: semmit.

Mehettem baratnőimhez, szüleimhez, de kb 20 percenként hívogatott kameran hogy mutassak körbe van e ott férfi. Ez még akkor is igy volt mikor barátnőmnek pici babája volt, akkor is azt hitte van ott egy férfi nekem a masik szobába.

De a szüleimhez is azert akartam egyedül menni, mert biztos van ott valami pasi.

Ha otthon voltam akkor is rendszeresen hivott kamerán. Ha kimentem az erdőbe hogy egyedül legyek, ott is. Mindig mondtam mikor kérte mutassak körbe, hogyha lat egy vaddisznót szóljon.

Férfival nem beszélgethettem, se nőssel, se rondával, se nagyon öreggel. Pontosabban csak teljesen semleges dolgokról.

Ha nem vettem föl AZONNAL a kamerát, akkor hatalmas veszekedés lett hogy biztos hogy azért mert valaki van/volt ott.

Hülye voltam, az első pár ilyen utan ki kellett volna raknom. Persze ő sem így kezdte.

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Mindenben korlátozva voltam.

- Ellenkező neművel semmilyen formában nem léphettem kontaktba. Se személyesen, se online felületen.

- Megszabta milyen ruhákat, cipőket hordhatok vagy milyen lehet a hajam. Nem öltözködhettem nőiesen, nehogy màs férfinak is tetszek.

- Nem sminkelhettem egyáltalán.

- Baràtnővel is nagyon ritkán mehettem el kávézni, nehogy a barátnőm pasit hozzon magával. (Ilyen amúgy soha elő se fordult.)

- A végén màr azt is nehezményezte, ha a munka miatt férfi kollégàkkal munkàról kellett kommunikálnom. Nos, ápolónő vagyok. Kivitelezhetetlen volt a kérése, mert a betegellátás miatt nekem az orvossal kellett konzultálnom egy Algopyrin miatt is. Nem tudta megemészteni, állandóan azt vízionàlta, hogy azért dolgozok állandóan éjszaka, hogy szétkeféljenek a dokik. Soha orvossal nem kezdtem viszonyt a mai napig. Éjszakába pedig azért dolgoztam, mert az éjszakàs pótlék a duplája a nappali pótléknak. Jóval többet kaptam, ha több éjszakát vállaltam. Nem tudta ezt se felfogni.

7 évig tűrtem. 26 évesen hagytam el, mikor harmadik alkalommal emelt ràm kezet. Első szerelem volt és teljesen leépítette az önbizalmamat. Hosszú idő kellett (évek) mire teljesen rendbe jöttem. A férjem a szöges ellentéte. Ha tudom, hogy ilyen is lehet egy párkapcsolat, mint amilyen a férjemmel az első év után kiraktam volna. Jó nagy hülye voltam én is.

Iszonyat egy ilyen beteg állattal élni!

7 évig éltem egy ilyen alakkal, semmi önállóságom nem volt, semmit nem tehettem az engedélye nélkül - mindezt úgy, hogy eszem ágában sem volt félrelépni, mert szerettem.

De pokol lett az életem. Már azt is megszabta, hogy mit vehetek fel. Strandra nem mentünk, mert: "ne csorgassák a hülye kanok a nyálukat a melleiden".

5 év után kezdett kihunyni a szeretet.

A 6.évben beújítottam két szeretőt - ha már állandóan gyanúsítgat, akkor legalább okkal tegye.

Aztán beadtam a válókeresetet.

Sokkal előbb kellett volna!

Már képtelen vagyok szeretettel gondolni rá, és nagyon sajnálom a vele töltött időt!

Pedig nem volt rossz pasi, nem volt különben hülye, csak elviselhetetlenül féltékeny. Soha többet ilyen alakot!

- kevesebbet találkozzak a barátnőimmel

- ne beszélgessek fiú osztálytársakkal

- ha kèsett a vonatom biztos pasiztam és azért

Kèsőbb

- ne találkozzak a barátaimmal, inkább legyek vele

- ha nem tudunk találkozni legyek fent msnen és beszélgessek vele, akkor biztos nem csalom meg

- ne menjek családi programokra, biztos pasival akarnak összehozni, és különben is, inkább vele legyek

Igazából nem tilthatott meg semmit mert nem hagytam, szimplán mondta a magáét, s mikor nem úgy volt ahogy ő akarta hisztizett, üvöltözött mint egy dackorszakos 6 éves kölyök akire ráférne egy kiadós verés, hogy legalább legyen miért rinyálni.

Az volt a csúcs amikor kiderült, hogy részegen megcsalt. És mikor én erre közöltem, hogy szakítok, felpofozott. Reflexből visszaütöttem, aztán Csúnyán összevesztünk, elhordott minden r* bancnak, minden ótvar ronda lénynek aki a kutyának se fog kelleni, öngyilkossággal fenyegetőzött, majd kirohant és bezárt a szobájába. Azt mondta kienged ha megbocsátok és vele maradok . Összeszedtem a cuccom, Kiugrottam az ablakon, és így szöktem meg. Szerencse, hogy a földszinten lakott. Már a vonaton ültem hazafelé amikor hívott, hogy hová tűntem, jöjjek vissza. Még fél évig hívogatott, smsezett, számot kellett cserélnem.

Volt egy nagyon helyes,kigyurt szalkas fehernemu modell pasim meses intim meretekkel. Napi 5 orakat szexeltunk,amikor csak raertunk es emellett fdltekenykedett. :D :D

Miert tanulok egyutt az egyetemi szaktarsaimmal. Nem tudtam volna megcsinslni az egyetemet,ha nem segitunk egymasnak a tanulasban.

Barataim nem sok volt.

Oszeveszett velem minden kettesben eltoltott lakason kivuli programunkon mindvacsinalt indokokkal. Indulatos,hirtelen haragu,kiegyensulyozatlan. Az a tipik szenvedelyes szereto,csak ne tolts vele tobbet a szex idotartamanal,mert beledkot. 😂

Azota meselte,h az uj bnojenek vannak fiu baratai,dehat nem tud mit csinalni,nem ellenorizheti. Latszott,h azt hiszi ,megcsalja a csaj. Nagyon gaz.

Szerintem ha sokáig vele maradok, se családom se barátaim nem lennének. Először csak jaj miért mész bulizni ma van az ötödik hónapfordulónk (szülinapra mentem). Aztán jaj miért haverkodsz fiúkkal. Miért mondod el hogy egy osztálytársad vicceset mondott, elhagysz érte? Jaj menjünk már be a szobádba ne itt legyünk anyuddal tesóddal a nappaliban. Jaj miért érezted ilyen jól magad a barátnőddel velem bezzeg sosem érzed ilyen jól magad én nem tudlak boldoggá tenni...

Hát amúgy megcsaltam erre nem vagyok büszke de legalább elmondhatta hogy beigazolódott a félelme :D

Voltak egészen kis "apróságok" mint pl. féltékeny volt arra, hogy jól kijöttem tesómmal meg a tesóm párjával, azzal vádaskodott, hogy előttük tettetem a hülyét meg p-csáskodok (pedig hát mindenki aki ismer, tudja, hogy egy kifejezetten okoskodó, tudálékos kis görcs vagyok) vagy pl. hónapokig mondta, hogy majd eljárunk együtt edzeni, aztán sose jutottunk el, úgyhogy végül fogadtam egy edzőt, akivel eljártam edzeni, akkor az kiverte nála a biztosítékot, hogy miért kell nekem edző, mikor mehettem volna vele is és hogy én őt elárultam, mert nem vártam rá másik 5 hónapot... és hogy igen, hónapokig nem jött, de pont jövő héttől jött volna ő is és nem vártam meg.

Akkor egyszer sz-rakodott a laptopom, és akkoriban tesóm vőlegénye ismerősöknek meg családtagoknak sok laptopot megszerelt, úgyhogy elvittem hozzá én is, akkor azon is kivolt bukva, hogy én miért nem tőle kértem segítséget, miért tesóm párjától (holott soha jelét nem adta annak, hogy érdeklik a laptopok szerelése, vagy hogy egyáltalán értene hozzá, vagy azt is leszrta, hogy nem jól működik a laptopom és mondjuk felajánlotta vna, hogy megnézi...).

Akkor volt, hogyha elmentem barátnőkkel, akkor megjegyezte, hogy bezzeg vele sose öltözök ki csinosan, pedig hát nem vitt el, nem jött velem sehová, otthonra meg nem fogom kikerázni magam, ez tény.

Egyszer meg elmentünk egy haverja házibulijára és úgy alakult, hogy én az erkélyen kint beszélgettem a házigazdával, az ő haverjával, és épp a srác tanulmányairól beszéltünk, hogy hanyad éves az orvosin, miket tanul, mittudomén. Majd hazafelé a kis párom nekem esett, hogy mit beszélgettünk mi és hogy biztos őt beszéltük ki meg őt gúnyoltuk ki.

Akkor ugyanezen a partin, vagy egy másikon, de ugyanennél a házigazdánál volt ott egy csaj is akivel szintén beszélgettem, ilyen halál általános dolgokról, akkor találkoztam életemben először vele, nem sokan voltunk ott lányok, és örültem, hogy nem csak fiúk vannak, és azon is kiakadt, hogy én azzal a idézem "sri lankai kurvával" biztos róla beszélgettem meg a mi kapcsolatunkat teregettem ki.

Szerencsére ilyen nagyobb dolgok, hogy nem mehettem ide-oda, vagy korlátozott volna fizikailag, az öltözködésben vagy pl. a baránőimmel nem "engedett" el, olyan nem volt, mondjuk én nem is vagyok az a típus, akit ez így nagyon meghatott volna, mert ott röhögtem volna képen, ha beleszól, hogy mit vehetek fel meg mit nem, mikor egy zoknit nem vett nekem sose... Bár tény, hogy voltak dolgok, amiket inkább nem mondtam el neki a béke kedvéért. pl. nem lehetett beszélni a munkámról egy idő után. Vagyis hogy a béke kedvéért inkább nem beszéltem róla, mert férfi kollégáim voltak, és hát nyilván ha történt valami a munkahelyen, akkor beszélem róla, vagy panaszkodtam hogy xy de gyökér volt ma is, elvégre akkoriban ilyen napi 10-11 órákat dolgoztam és hát nyilván mimás történen velem egész nap, és hát nyilván a párommal megosztom a történteket, vagyis osztottam volna - merthogyén biztos beléjük vagyok zúgva, mert én mindig róluk beszélek. Akkor már egy idő után inkább nem mondtam neki semmit pl. a munkáról.

Előző munkahelyemen sokat kellett elmennem utazni, nem mondott rá semmit, de tudom hogy nem szerette, volt pl. hogyel kellett mennem konferenciára a főnökömmel pl, aki férfi volt. Vagy mikor edzeni jártam, egy időben az volt az egyetlen hobbim, akkor arról sem lehetett beszélni, hogy éppen milyen új étrendet kaptam az edzőtől vagy milyen új gyakorlatot mutatott, vagy min dolgozunk, kikkel találkoztam ott, mert hogy másik férfi és állandóan más pasikról beszélek.

Egy idő után már nem tudtam neki beszámolni semmiről, mert ha a munkát említettem az volt baj, ha a hobbit, az volt baj, minden baj volt :D Ő amúgy így baromi féltékeny volt de inkább belső komplexusból adódott ez, mint pl. abúzáló tendenciákból, de azt azért úgy érezte, hogy mi az a lélektani határ, vagy mi az a szint, ami már nagyon kisajátító és általánosan elfogadhatatlan (pl. öltözködésbeli korlátozás, ide-ode nem mehetsz, megtiltom stb), úgyhogy ezekre nem volt példa, de hát ettől függetlenül féltékeny volt nagyon és zavarta, ha én barátnőkkel elmentem havonta borozni pl. csakmax nem szólt semmit, de úgyérzékelhető volt.