Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért félek beleengedni magam a párkapcsolatba?
Kb 5 hónapja vagyok együtt egy férfival, akit nagyon szeretek. Figyelmes, odaadó, bújós, gondoskodik rólam, meghallgat, nagyon jó a szex, jókat nevetünk és jól érzem magam vele.
Az egyetlen problémám, hogy az átlagnál érzékenyebb, minden apróságra. Ha például a telefonban a megszokott "csók/szeretlek...stb." helyett kapkodásból egy szia-t mondok, azt már megjegyzi. Ha tehetné folyton velem lenne, mindenhova elkísér. Megérti, ha azt mondom, hogy most ne, de néha kicsit zavar a ragaszkodása. Hozzátartozik, hogy olyan munkája van, hogy neki sokkal több szabadideje van, a barátaira meg magára is. Én pedig elég elfoglalt vagyok, így nehéz összeszervezni a dolgokat.
De alapvetően elfogadtam, hogy ő ilyen, és nem hozok meg olyan kompromisszumot, ami nekem kényelmetlen, ha olyan lenne meg tudnám vele beszélni.
Mégis minden ellenére néha van bennem egy kis félelem, szorongás a szerelmünkkel kapcsolatban és nem tudom megmagyarázni magamnak miért van ez. Amikor vele vagyok nincs ilyen gond, egyszerűen jó vele és jól érzem olyankor magam.
Előtte volt egy 4 éves párkapcsolatom, ami jól működött, bár utólag ránézve elég sok mindenben korlátozva voltam, abból én léptem ki. Lehet emiatt nagyon ugrok erre és félek, hogy megint ez lesz.
Miért agyalok szerintetek ennyit ezen? Egyébként is folyton a hibát kerestem benne az elején is, mert alapvetően nem akartam kapcsolatot. Ti éreztetek már így? Mit tegyek, hogy elmúljon ez?
Köszi a válaszokat!
28/N
válasza:Azért van, mert hasonló stílusú emberbe botlottál ismét.
Vagy a múltbeli eset az árnyékban ólálkodik. Kompromisszumot köss vele, hogy neked nem igazán jó, hogy annyira ragaszkodik és nincs is rá annyi időd, ha nem érti meg, ugyanúgy csinálja, akkor szakíts.
válasza: válasza:
válasza: válasza:Nem is tudom, de ettől amit irtál nekem is megszólalna bent a vészcsengő. Voltam már bántalmazó kapcsolatban, az olyan mintha tojáshéjon kellene jarni hogy ne sértsd meg.
Mikre érzékeny még, mert ez igy kevés amit irtál. Lehet tenyleg csak érzékeny, de lehet egy kontrollmania is, csak még nem tudott elhatalmasodni.
válasza: válasza:Köszi a válaszokat!
Az a helyzet, hogy szerintem én eléggé - néha talán túlzottan - tudatos próbálok lenni azokban amit írtatok. És nincsenek is ilyen problémák, hogy korlátozna. Oda és akkor megyek, amikor akarok, minden héten találkozom barátnőkkel, a családommal, ott sincs kényszer, érezzem jól magam, aztán majd beszélünk. Néha azt is gondolom, hogy annyira félek, hogy ne legyen korlátozás, hogy ugrok minden ilyenre.
Az érzékenységet úgy értem, hogy nagyon észreveszi, ha kicsit feszültebb vagyok és olyankor rögtön kérdezi mi van, meg nehéz így konkrét példát mondani, mert ezek apróságok, egy vicc vagy helyzet, mikor fáradt vagyok és nem úgy szólok vissza. Hozzátartozik, hogy átlagon felül vagyok most leterhelve, nagyon sokat dolgozom, mellette tanulok és nagyon kevés időm van.
Ő meg főz, meg vacsival vár, és meg lehet vele beszélni mindent, én meg keresem azt, hogy mi tud olyan jel lenni, hogy ez nem lesz jó. Múltkor nekem furcsa volt, hogy két napot együtt töltöttünk és utána elkísért suliba. Kérdeztem tőle este, hogy miért kísért el, éreztem benne kis ellenőrzést. Mondta, hogy ha nekem kényelmetlen akkor nem teszi, de ment be ő is a városba, tudta, hogy estig nem találkozunk, neki ez egy udvarlási gesztus.
Szóval szerintem én nagyon figyelek arra, hogy ne legyen az, mint az előzőnél, és nagyon szeretem is, csak nem tudok néha mit kezdeni ezzel a bennem lévő szorongással.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!