Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
El lehet dönteni, hogy mától nem vagyok szerelmes valakibe?
Ez olyan, mint mikor azt mondják neked, hogy ne gondolj a fehér elefántra. Biztos, hogy a fehér elefántra fogsz gondolni.
A szerelem majd elmúlik magától, dönteni legfeljebb annyiról tudsz, hogy nyitsz mások felé, leépíted az illetőt, elfoglalod magad egyéb tevékenységekkel, amiket érdekesnek tartasz.
Vannak akiknek évek, van akinek hónapok.
Nem leszel kisegítve azzal, ha megtudod, hogy "csak te vagy ilyen szerencsétlen".
Nekem volt, aki miatt elment több mint egy év. Az segített, hogy jött egy ismerős, aki olyan infókat osztott meg róla, amik miatt nagyon felgyorsult a kiábrándulás.
De már amúgy is kezdtem magamat unni, hogy egy fantomra megy el az időm, akit nem érdeklek. Értelme nulla, az időm meg közben a semmire megy el.
Senki nem fog megsajnálni, vagy meghatódni ezen a kitartáson.
Közben találtam volna jobbat, de én csesztem el saját magamnak az időt egy őrült, nem józan érzés miatt, aminek semmi realitása nincs - mivel az illető nem szeret.
Tehát csak a továbblépés az egyetlen út, vissza nem fog jönni az illető.
El kell könyvelni a veszteséget, viszont azt is kell látni, hogy minden nappal magadat lopod meg. Lehet hogy már jönne az az új, de te nem akarsz tágítani attól, hogy más lehet olyan jó, vagy még jobb is mint ez a korábbi.
Szóval szerintem óvatosan az érzésekkel, mert nagyon hamar el tudnak évek menni a semmire, és utólag fogod bánni, mert senki nem adja vissza. Jó társad, akibe szerelmes is vagy, ettől függetlenül lehet. Ez semmit nem vesz el ebből. Ez tapasztalat. Másrészt a kapcsolat minősége számít hosszútávon, nem a szerelem erőssége csak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!