Nehezen bírnátok Ti is azt ha senki nem szeretett volna 25 éves korod környékéig sem?

Én ugyanezeket elmondhatom magamról, annyi különbséggel hogy 23 vagyok.

Én nem olyan régen ismertem fel a saját hibáim, pontosabban volt néhány olyan is, amit rég óta tudtam hogy változtatni kell rajta csak nem volt hozzá elég bátorságom. Jelenleg úgy állok hogy dolgozom rajtuk, és utána kezdek el próbálkozni mert tudom hogy addig sok esélyem nincs amíg magammal nem vagyok rendben.

Tehát először is úgy gondolom, hogy neked is át kell gondolni mit csinálsz rosszul vagy min kéne változtatni ahhoz hogy összejöjjön.

Tudom hogy eléggé fájó tud néha lenni a szeretet hiánya de én ilyenkor ha rám jön az érzés akkor beteszek egy jó zenét vagy bármit teszek amivel lefoglalom magam. Ja és az is fontos hogy ne ömlesszük rá a leendő kiszemeltre ezt a szeretet éhségünket mert egy lány helyébe képzelve magam, nem biztos hogy túlzottan vonzó lenne. :D

Szóval ne add(juk) fel és kitartást!

#10: "Ezek a tulajdonságok nem számítanak fogyatékosságnak, de mégis olyan dolgok amit nem válasz az ember magának hogy olyan akar lenni, hanem ilyen lett és PONT!"

Te folytattál valaha valamilyen mentálhigiénés / pszichológiai tanulmányokat, hogy ezt ilyen magabiztos, megfellebbezhetetlen stílusban kijelented, vagy ez csak a mindenfajta szakemberi háttérinformációt nélkülöző magánvéleményed?

Túléled.

Nő vagyok, hasonló helyzetben, de én tetszettem már másoknak. Viszont nekem nem tetszettek, úgyhogy nekem is van kimaradásom elég sok. Viszont nem viselem ezt nehezen, kifejezetten magányos sem vagyok, lekötnek más problémák az életben meg a magam problémái. Frusztrált sem vagyok emiatt. Amúgy sem full happy egy párkapcsolat és vannak mellé olyan negatív járulékok, amiknek örülök, hogy nem volt még bennük részem.