Lányok/Nők! Ti elfogadnátok egy olyan pasit/férfit párként,akinek problémai vannak a szexuálitással?

Ez pont az a helyzet, amikor egyáltalán nem számít, hogy kinek mi a véleménye, vagy mennyire tud ezzel együtt élni. Egyedül az fontos, hogy te mit érzel. Te el tudod ezt így fogadni? Hosszú távon is? Elég neked az, amit így a szexben nyújtani tud? Egyáltalán tesz érte, hogy neked jó legyen?

Ha jó neked így is vele, akkor ne csináljatok belőle hiúsági kérdést, hogy van-e erekciója. Sok boldogságot!

Amúgy egy ilyen kapcsolatról tudok. Az már véget ért, mivel a férfi nagyon rövid idő után leszokott a szexről teljesen, még csak az ujjával is lusta volt bármit kezdeni. Minek, ha ő úgyse élvezi? Szóval én a helyedben erre azért figyelnék, hogy most milyen a vérmérséklete, mennyire akarja élvezni a tested, mennyire vágyik az intimitásra.

Azért nem mindegy, hogy milyen élethelyzetben merül fel a probléma. Ha a férjemnek, így közel 10 év és két gyerek után lenne ilyen gondja, nyilván megpróbálnám elfogadni, keresnék megoldásokat, orvoshoz küldeném (nem teljesen normális ez ugyanis), satöbbi, de el nem hagynám és támogatnám ahogy csak tudom.

Ha fiatalabb lennék vagy viszonylag új kapcsolatban, ahol nincsenek ilyen szálak, mint gyerek, közös boldog évek, stb, akkor sajnos nem tudnék ezzel együtt élni. Ez van, lehet ezért utálni, harmincasként is fiatal még az ember így leélni az életét.