Egyetemi oktatóval kapcsolat? Jogos lenne a kérésem?

Ha a mostani vizsgaidőszakomat nem számítjuk, még három félévem van hátra (tanítani, vizsgáztatni nem fog már). Lassan egy éve van közöttünk ez a se veled, se nélküled kapcsolat, próbáltuk külön is, de mindig visszataláltunk egymáshoz. Őt is megviselte a különlét, engem is, emiatt úgy döntöttünk, hogy felesleges ez, mind a ketten akkor vagyunk boldogok, ha együtt vagyunk. Viszont mivel én hallgató vagyok, ő pedig docens... Felnőttek vagyunk, nincs tiltva a dolog, de tudom, hogy az itteniek többségének mi a véleménye a hozzám hasonló hallgatókról (nem csak az oktatói gárdában, hanem a hallgatók maguk között is megbeszélik az ilyen pletykákat). Nem szeretném kitenni ennek magam, nem akarom, hogy mindenki úgy gondoljon rám ismeretlenül is, hogy én vagyok XY, aki lefeküdt ZX-szel. De 1,5 év van hátra, ami sok idő ahhoz, hogy titkolózzunk... Budapest pedig azért nem egy akkora város, hogy előbb, vagy utóbb ne derüljön ki, főleg hogy elég felkapott helyekre is szeretünk együtt járni, már egymás barátait, családját is ismerjük. Tervben van, hogy a vizsgáim után összeköltözünk. Neki az egyetem mellett van más munkája is, cégei. Ugye a nagyobb bevétel azokból jön, meg a különböző befektetéseiből, neki az oktatás, előadások, tanulmányok igazából már a presztízs miatt fontosak.

Őt is zavarja ez, hogy nem lehetünk rendesen együtt bárhol. Emiatt mondtam neki, hogy esetleg eljöhetne az egyetemről. Így is rengeteg a munkája, nagyon sokat dolgozik és mondja folyamatosan, hogy mennyire fáradt, ha 40 órából állna egy nap, néha az is kevés lenne neki. Ő meg azt mondja, hogy váltsak én, jelentkezzek át másik egyetemre. Budapesten belül is van máshol az a szak, amin vagyok, de mondta, hogyha vidékre mennék levelezőre, hogy még véletlenül se legyek pletyka tárgya, akkor kapnék egy jobb autót, meg fizetné az ottalvásaimat hétvégente, ha úgy lennének óráim... De itt egy nagyon jó és összetartó csapat alakult ki az évfolyamon, már szinte a finishben vagyok, ismernek a tanárok, professzorok is, tudom, kinek mi a 'dilije', kiktől kell jegyzeteket kérni, melyik tanszéken mire kell figyelni. Nem akarom magam újra beledolgozni úgymond egy másik közösségbe. Ahhoz meg végképp semmi kedvem, hogy a hétvégéimet az autópályán töltsem azért, mert Pécsre, vagy Szegedre kell járkáljak egyetemre. Úgy kb. alig tudnánk együtt lenni, ráadásul hétvégente én néha a családomat is látogatom. Nekem a váltás sokkal több kényelmetlenséggel, kellemetlenséggel járna, mint neki.

Szerintetek kinek van igaza? Hogy jussunk közös nevezőre?