Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek bevalljam az érzéseim? Mi lenne a helyes döntés?
Egy férfinak éveken át tetszettem, udvarolt is nekem, viszont ő is tudta hogy van párom, így végül mindig csak beszélgettünk, illetve egyszer volt egy csók köztünk (ami nekem nagyon meghatározó volt). Azóta neki lett párja, én viszont már egyedül vagyok, mert érzelmileg nagyon közel kerültem hozzá. Hiányzik nagyon és nem tudom elfelejteni, egész nap rá gondolok, ez miatt (is) a párommal teljesen elhidegültünk, szakítottunk.
A kérdésem igazából az lenne, hogy a férfinak bevalljam az érzéseim? Én szeretnék vele találkozni és elmondani neki, hogy mit érzek, csak hogy ő is tudja, és átgondolja a dolgot, aztán majd úgyis ő tudja mit szeretne. Csak így, hogy van párja nem akarok belőle problémát. Viszont úgy érzem hogy a beszélgetés segítene nekem, ha mást nem, legalább lezárni ezt a dolgot. Esetleg "elfelejteni" őt, hogy új kapcsolatot alakíthassak ki úgy, hogy nem rá gondolok egyfolytában... :(
N / 26
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Én teljesen megértem a kérdezőt és át tudom érezni, hogy mit érez... Voltam ilyen vagy hasonló
helyzetben...
Ne valld be neki, hogy mit érzel, hidd el jobb így feledni, mint ha bevallanád, mert így kevésbé fáj az elutasítás érzése mellett. Idővel csitulni fog az érzés. Most még rossz, mert benned van a mi lett volna ha? De sokkal jobb ez így, ne rakj feleslegesen terhet a nyakába.
Hagyd, legyen boldog és még ha fáj is, akkor is mondhatod... -"Legyen boldog, mert megérdemli azt, hogy ő is boldog lehessen valakivel" - ezzel elengedve, hiszen akit szeretünk, annak csak jót kívánhatunk, még akkor is, ha mi boldogtalanok vagyunk, mert nem velünk van.
Lépj tovább.
Akkor úgy látom mindenkinek az a véleménye, hogy felesleges bevallanom. :(
Köszönöm a válaszokat!
Ha beszéltem volna Vele és azt mondja, hogy nincs semmi esélyem, akkor természetesen nem "zaklattam" volna őt többet, elfogadom a helyzetet és vége.
Így, hogy nem tudom az érzéseit, nekem biztos hogy nehezebb lesz, viszont neki lehet hogy így a jobb.
De talán egyszer pont mindketten szabadok leszünk és egymásra találunk... Majd idővel eldől :)
Utolsó kérdező:
Külön köszönöm, hogy a helyembe képzelted magad! Írtad hogy voltál hasonló helyzetben. Neked sikerült tovább lépned és elfelejteni?
válasza:Én bennem volt annyi mersz, hogy bevallottam mit érzek... elutasítást kaptam.
Azóta is fáj még és nem felejtettem el...
De legalább elmondhatom, hogy éreztem és meg mertem tenni azt, hogy bevallom, úgy, hogy számítottam rá, hogy lehet elutasít.
Utólag belegondolva... talán nem kellett volna és inkább csendben tovább szenvedni, míg el nem múlik az egész.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!