Hogyan lehet objektíven vizsgálni egy helyzetet ha érzelmileg érintett vagyok?

A saját életemrő, dolgaimról van szó. Van konkrét példám is, de NEM arra az esetre akarom kihegyezni.

Arra gondolok, amikor valakiről azt akarjuk megtudni mit gondol rólunk, hogyan viszonyul hozzánk. Amikor egy olyan illetőről van szó, aki nem tetszik, nincsenek (max barátinál több) érzelmeim akkor le tudom/tudtam szűrni, hogy ha tetszem neki. A pillantásából, meg pár apróbb megnyilvánulásból nyilvánvaló volt. Utólag be is igazolódott.

De hogyan gondolkozzon az ember józanul, ha érzelmileg érintett?

És akkor a saját példa: van egy férfi akit noha már évek óta ismerek, de csak kb 1 évvel ezelőtt kezdtük el jobban megismerni egymást és gyakrabban összefutni (azt is társaságban). Sose tudtam eldönteni, hogy van-e több a háttérben, vagy lehetne-e több illetve, hogy ő tudta/tudja-e hogy én hogyan érzek iránta. Idővel eléggé beleestem, azóta is ebből próbalok kimászni.

Ahogy egyre többet beszélgettünk kiderült, hogy nagyon hasonló a humorérzékünk, gyakran megnevettetem, megy az oda-vissza cukkolás, de abszolút poén. Voltak komolyabb beszélgetések is, ő is érdeklődött és én is. Volt 1-2 aranyos megszólalása is. Sok az összenézés. Volt néhány olyan eset amikor azt éreztem mintha lett volna "egy pillanat". Nem tudom megmagyarázni, egyszerűen csak ez volt a benyomásom. Mintha akkor valami megváltozott volna, csak a realitás kirántott.

Viszont esetében nem tudom megmondani, hogy volt-e/van-e esély valami komolyabbra is. Nem tudom, hogy ezek a dolgok csak szimpátiát jelentenek, vagy esetlegesen többet is, mert nem tudok objektíb lenni. Nem akarok többet belelátni mint ami, de a másik illető v eset ( amit említettem) az sem volt több v konkrétabb és mégis egyértelmű volt.

Szóval tanulságként hogyan lehet objektívebben megítélni egy helyzetet ha az ember érzelmileg már benne van?