Szerintetek beszélgessek vele? Részletek lent

Sziasztok. A történet: hát kb 6 hónapig ültem egy lány mellett utcabeliekkel. Nem mertem megkérdezni, elmondani neki, hogy szeretném ha a barátnőm lenne, közbe úgy alakult, hogy elhívtam, hozzánk dolgozni. Nem egy könnyű. Zűrös családból van, az anya 2éve halt meg apja 2-3hete, temetésen is voltam, arról volt szó, hogy szól ha temetik, csak nem szólt, de tudtam és faterommal elmenetük (nem haragszom, hogy nem szólt). amikor a faterja 2 hónapja bekerült a kórházba, akkor nem mertem elmondani mer göcs állt a torkomba, hogy szűz vagyok és nem volt még barátnőm, én úgy lettem villanyszerelő, hogy nagyon kirekesztett gyerek voltam( olyan szinten szekáltak, hogy még rángatózott a szemem amikor valaki felemelte a a kezét) megnyílás nagyon nem az erősségem. mind 1 postaládán, hagytam egy névtelen üzenetet, hogy bocs csak annyit akartam mondani, hogy szűz vagyok, amire nagyon nem jó reakciót kaptam. Monst meg már azonnal lett párja szerinte ami meg már szerinte 8éve tart. akkor miért nem vagytok együtt? mondom én magamban. szeretnék vele beszélgetni, de értem is, haragszok is rá, de nem tudom. mondja nekem, hogy nem is ismer(6hónapig jártam arra, most kolléga). apja halála óta nem is beszéltem vele 2-3hete, de ha magától nem jelentkezik a munkahelyen akkor nem tudok én se semmit csinálni. Szemelyiségre nem könnyű becsületről beszél és mindenkiről szétkürtöli a háta mögött a látomásait, 10 évig nem dolgozott, 3 hónap a közmunka pojekten 56ezer forint. fél az emberektől, de ha nem jön rá hogy jót akar a másik akkor nem tudsz mit mondani. 2 az ember évek alatt tanul meg úgy beszélni hogy idézőjelesen normálisan évek alatt tanúl meg hangolódni az ember. világtalannak úgyse tudod elmondani. meg állandóan az internetes barátaitól kér segítséget, hogy ki milyen ember ad1. az hibázik aki dolgozik, nemlétező tökéletes ad2 kik az internetes barátok és nem tőlük kérdezni, hanem az ők valódi barátaitól és nem veszi észre. röviden: mit mondjak neki? kultúráltan