Okos, tanult fiúk hozzátok szól a kérdés, mi a véleményetek róla?

9 Nem igaz, hogy a férfiakat nem érdekli a nők végzettsége.Csak azt nem értik meg sokan, hogy teljesen más dolgok fontosABBAK a nőknek és a férfiaknak párkeresés terén.

Általánosságban a nők a pár évvel idősebb, egzisztenciában és szociális státuszban az övéknél magasabb férfiakhoz vonzódnak.

A férfiak pedig a náluk pár évvel fiatalabb nőkhöz, és nekik többet nyom a latba a külső megjelenés.Szó nincs arról, hogy a nőknek nem számít a külső, csak a férfiaknak sokkal fontosabb.

Tehát egy gazdag, karrierista férfi hamarabb választ magának egy tanárnőt, aki értelmes, nála fiatalabb és nagyon szép, mint egy karrierista nőt, aki bár értelmes, de kevésbé dekoratív és vele egy idős, vagy nála idősebb.

A két nem tudat alatt általában ezen séma alapján keres partnert.

Konyhafőnök vagyok Svájcba.

Jól keresek mindenem meg van.

Ismerkedéskor csak azt szokom mondani hogy szakács vagyok már is lapáton vagyok.Ez van.

Azért ez picit hülyeség , értem én ezek presztízs szakmák , viszont megnézheted vagy érdeklődj , hogy mennyit keres egy jogász az első 8 évben . Nem sokat , itt nem az van , hogy beíratkozol aztán egyből jön majd a sok pénz , az orvos ugyan ez . Ezeknek a szakmáknak nem a pénzről kellene szólnia , ezek hivatások! Másodszor pedig mi a baj a közgazdászokkal? Ha valaki szorgalmas 3 év alatt elvégez egy alapot és már ha beszél nyelveket jóval többet keres valamint a világon jóval több helyen érvényesülhet mint egy jogász , nyilván az orvos az más , az mindenhol jó . Én hülyeségnek tartom a felvetést , a kérdező nincs tisztába azzal , hogy ezek a hivatások mennyi időt igényelnek mire sikeres lehet az egyén benne , ma már a jogi diploma a szakvizsga nélkül kevés az pedig 8-9 év összesen ,jóindulattal.

Biztosan irigy volnék arra aki 5 év után 150-200 nettó fizetést kapxdd

A menyasszonyom mérnökasszony, szerintem az is épp elég nagy presztízsszakma. Főleg hogy ez a harmadik diplomája és szeretne negyediket minimum, szóval bőven van annyi éve a felsőoktatásban, mint egy orvosnak. Néha azért kínosan érzem magam, hogy nekem csak egy nyamvadt alapszakom van, de hogy irigy legyek rá, sajnáljam tőle azt, amiért láttam éjszakákon át tanulni és rengeteget szívni, az kizárt dolog.

Volt orvos exem, amellett nem tudtam magam nem szarul érezni. Nagyon sok diplomás hölgy, köztük a párom évfolyamtársai közül is néhányan, valamiféle túlkompenzációból hajtják a diplomát, az az igazság. A páromban is van egy ilyen vonal, elsősorban a családja felé, de mostanában már csak azért tanul, mert kutatni és tanítani akar. Viszont nagyon sok magasan képzett nő nem bírja minden második mondatában megemlíteni, hogy ő az atyaisten a végzettsége miatt és előtte hever a világ és ez nekem baromi ellenszenves. Egy vagy több jó végzettség hatalmas eredmény, de szerintem másoknak kellene elismernie az embert, nem az adott embernek vergődni erre minden közösségben...

Ezt azért mondom, mert apám rühelli a műmájereket (ő így hívja) és mikor exemet bemutattam neki, egyértelműen megmondta nekem szemtől szemben, hogy én azt a csajt többet oda ne hozzam, mert nem kíváncsi rá, mert fárasztó és kellemetlen az a nő. Legyek vele boldog, de kíméljem meg ettől a sznob, ki ha nem én hisztitől és burkolt lenézéstől. Ehhez képest a haverom (szintén orvos a srác) imádja és hasonlóan van a menyasszonyommal is, baromi jól kijönnek, folyton mondogatja, hogy ő és a sógornője az ő kislányai is...

Persze, nem apám választ helyettem párt, de azért én is érzem a különbséget. A párom nem szerény, ezt nyomatékosítom, magabiztos és ő maga is klassznak tartja, amit elért, de nagyon sok más dolgot is nagyon klassznak tart és nagyon sok más is van benne, ami érdekli és amiről szeret beszélgetni. A jó értelemben, de nem tudja letagadni, hogy ő az első, aki egyetemre ment a családjában (és el is végzett egy szakot minimum).

"A férfiak többsége a családban "vezető", "fő döntéshozó" akar lenni, s ezt a szerepet nehéz úgy eljátszani, hogy a párja háromszor többet keres, s a munkahelyén is nagyobb respektje van, mint őneki."

A normális, komplexusoktól mentes férfiaknak nincs igénye arra, hogy dirigáljanak (sem a munkahelyen, sem a családban), képesek közös döntéseket hozni, csapatban dolgozni.

Másrészt nem tudom, honnan jött ez az állandóan felbukkanó tévhit, hogy az orvosok mind, egytől egyig milliókat keresnek és anyagilag el vannak szállva. Egy kezdő orvos még ma, a hatalmas béremelések után sics eleresztve, egy multicég utolsó titkárnője vagy egy lidl pénztáros valószínűleg hasonló fizetést kap, mint ő.

Aztán ott van az is, hogy attól, hogy valaki orvos még nem feltétlenül lesz professzor, phd, szaktekintély. Egy utolsó zsákfalu háziorvosa is ugyanúgy "orvos", mint egy klinikán dolgozó professzor.