Van értelme elmondanom neki, hogy szeretem?

Másfél éve szakítottunk az egykori párommal. Mindennel együtt 3 éves kapcsolat áll mögöttünk, igazából egymás lelki társai voltunk. Tudjátok: amikor egymás mondatait fejezitek be, ugyanarra gondoltok, bármiről nyíltan és hosszasan tudtok beszélgetni, és amikor úgy érzitek, hogy olyan emberrel találkoztatok, mint amilyenek ti vagytok, csak az ellenkező nemben. Ezt ő is így látta, nemcsak én.

Sajnos az utolsó 2-3 hónapunk elég rosszul sikerült. Elhanyagolt, elhidegült tőlem, holott én próbáltam vele mindent megbeszélni, próbáltam az ő és az én szempontomból is a kompromisszumra törekedni. De ami majdnem három évig működött, az 2 hónapig nem. Az első mélyebb pontnál vége lett. Szakított velem, de aztán próbáltam még megoldani vele ezt az egészet, és néha ő is hajlandó volt rá, de bármilyen jól sikerültek a későbbi találkozóink, végül azt mondta, már nem érez úgy, ahogyan kellene. Azóta eltelt egy év. 10 hónapja egy szót sem beszéltünk.

Nemrég összejött egy 40 feletti, háromgyermekes férfival. A három gyermek összesen két nőtől van. Nekem pedig nagyon hiányzik a párom. Vele akarok lenni, és most, hogy már mással van, csak rosszabb ez az egész. Nincs étvágyam; van, hogy egy órán át eszem, mert csak rágom az ételt. Róla álmodom, rá gondolok egész nap. Bármi történik, nem tudom kiverni őt a fejemből! Azt mondták, hogy a munka, meg a hobbi majd segít, de nem! Akkor is rá gondolok végig, elég egy illat, egy dallam, vagy egy olyan mondat, ami emlékként szolgál, és már rögtön a fejemben van ő.

Vannak, akik azt mondják, mondjam el neki az érzéseim, vannak, akik azt mondják, hogy ne. Néha úgy érzem, nem lenne jó ötlet, mert egyrészt már semmi értelme nincs, és szerintem abba ugyanúgy beleroskadnék, ha azt látnám rajta, mennyire hidegen hagyják, amit érzek, és nem tudja viszonozni őket, holott egykoron mennyire tudta. Aztán néha pedig arra gondolok, hogy csak el kellene mondanom neki, hadd tudja, miként érzek iránta, hátha mégis számít valamit. De valahol legbelül érzem, hogy semmit. Meg amúgy is: nem akarok belerondítani a kapcsolatukba. Most milyen az, hogy ők együtt vannak, tőlem meg kapja az üzeneteket, hogy mennyire szeretem? Nem akarok kellemetlenséget nekik, nem akarok tiszteletlen sem lenni. Csak ne fájna ennyire!

Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek van értelme neki elmondanom neki, vagy inkább hagyjam? Aki volt ilyen helyzetben, az leírná, ő hogy döntött, és aztán miként alakultak nála a továbbiak?

30/F