Elítéled azt a férfit, aki elhagyja a családját, mert beleszeretett egy másik nőbe?

A körülményektől függ, összességében ez az infó kevés.

Annál mindenképpen jobb, mintha egy rossz kapcsolatot mutat a gyereknek.

Nem ítélkezem senki felett, legfeljebb nem értek egyet vele, én másképp csinálnám. Létezik olyan halott/rohadó/mérgező házasság, amiből jobb kilépni. Az, hogy a férfi ilyenkor a gyerekeit is "elhagyja", legtöbbször a bíróságon múlik, amely az anyának ítéli a felügyeleti jogot.

38F

Férfiként mondom, hogy el.

Ha akkora barom volt, hogy megnősült, és elszaporodott, akkor megérdemli a sorsát. Azaz, maradjon a családja mellett, óvja, és támogassa őket, és keressen rájuk!

A függetlenséget, és a nők dugását meg majd mi, remetekanok intézzük.

#6

Férfiként mondom, apádtól elég nagy hiba volt, hogy "elszaporodott".

Ez nem ilyen egyik napról a másikra történik, az ilyet mindig hosszas megcsalás előzi meg.

Van, hogy egy házasságot nem lehet megmenteni, és tényleg mindenkinek jobb, ha elválnak. Ilyen esetben 99% tényleg el is válik, nem vár az új nőre/férfira, egyszerűen elválnak, harmadik nélkül. Az se egyszerű történet, hiába tűnik úgy, hogy olyan, mint szakítani.

A másik lehetőség, hogy annyira nem rossz, de képbe kerül a harmadik. A házasság javítása helyett felrúgnak mindent, mert "szerelmesek". Aztán pár év (sokszor csak pár hónap) után meg az új kapcsolat is ugyanolyan xar. De közben oda a család, a ház, megy a sírás a gyerektartás miatt, a láthatás miatt, tehát még xarabb lesz az élete, mint előtte. Akik így válnak, nagyon sok esetben megbánják, aztán kúsznának vissza.

Mindennek kiteszi a gyereket is, aki persze semmit se vett észre abból, hogy a szülei házassága rossz, meg kevesebb a szex. Ő azt érzi, hogy kiszámíthatatlan minden, a biztos családi háttér egy perc alatt összeomlik. Mivel többnyire az anya se készült így, kijut nekik is a nélkülözésből, túlórák vég nélkül, nem jut idő együtt lenni, stb. Közben apa bizonygatja, hogy ez volt a legjobb, ő boldog, csak ez számít, és mindenkinek mosolyogva kell tűrni, mert az a tartás.

Aztán jön a következő fejezet, mikor a gyerekkel azt érezteti, hogy kár volt világra jönnie, túl sokba kerül. Ritkul a közös program ott is.

Xar házasságban sokszor a gyerek mondja azt, hogy inkább váljanak el. Mindenki tudja, hogy ez jön, lelkileg és anyagilag is készülnek rá a felek. A válást akkor is megkönnyebbülésnek érzik, ha össze kell húzni a nadrágszíjat.

Eleve gerinctelen az, aki ilyenkor annyival lerendezi az egészet, hogy ő szerelmes lett, mintha magától történt volna meg vele. Miközben a legtöbb férj elég tudatosan, és ügyesen titkolózva keresi a szeretőt.

Ha a családját hagyja el, azt igen. Ha a feleségét, azt nem.

Szerelme, boldog kapcsolata lehet még akárhány, de a gyerekeinek ő az egyedüli apja. Értük felelősséggel tartozik. Lehet a gyerekeket közösen is nevelni úgy, hogy közben mással él boldog kapcsolatban. De az nem elfogadható, sem férfi, sem nő részéről, ha egy új pár kedvéért "elfeledkezik" a meglévő gyerekeiről.

Attól függ. Ha a már viszonyba is bonyolódott a nővel, és annak folyamán szeretett bele, akkor igen. Nem hiszek az első látásra szerelemben, szerintem ahhoz kell egy közelebbi, mélyebb megismerés is, ami meg hozza a kérdést, hogy hogy bonyolódott olyan helyzetbe, ahol ez a mélyebb megismerés megvalósult. Meg nyilván, ha otthon elvileg minden rendben volt, aztán hirtelen bejelenti ezt, az gáz szerintem.

Ha meg eleve nem volt jó a házasság, már elhidegültek egymástól a felek, akkor meg nyilván a válás teljesen érthető. De azt viszont mindenképpen elítélem, ha valaki meg sem várja, hogy a tinta megszáradjon a papírokon, máris új párral villog.