Más is érezte már azt, hogy annyi rossz kapcsolat után talál valakit, akivel minden magától értetődő, könnyű, és elkezd azon agyalni, hogy vajon ez tényleg megtörténik-e? Hogy nem átverés-e az egész? Létezhet - e ilyen?

Amíg az egyik fél hazudik, addig igen.

De mikor elkezdi mindkettő fél önmagát adni, hidd el, egyből a rózsaszín köd elszáll, mint a mari néni fingja a szoknya alatt.

Lassan és alattomosan.

En hittem már ezt. Csak a masikrol kiderult hogy ő viszont nem így érzi mellettem, hanem ugy, hogy nem tudja még meddig tart velem, lehet más az igazi meg stb.

Szoval az hogy 2 hasonló érzésű ember, ahol mindkettem azt erzik hogy sok csalodas utan végre jo kapcsolat es megbecsulik de kölcsönösen egymást, az ritka lehet.

''egyből a rózsaszín köd elszáll, mint a mari néni fingja a szoknya alatt.

Lassan és alattomosan.''

Kanalaztam a levest mikor ezt elolvastam, prüszköltem a röhögéstől.

Én most ilyen helyzetben vagyok. Minden stimmel, soha ennyire nem becsültek meg, soha ennyire nem voltak velem tisztességesek. Semmilyen olyan hibát nem követ el, mint az exeim vagy azok, akiknek a kapcsolatát szarnak ítélem az ismeretségi körben. Szeretem, jó vele, tudom, hogy soha senki nem állna így hozzám és egy kapcsolathoz. Ő ilyen egyszer egy életben ember. És külsőre sem utolsó, sőt.

De bárhogy próbálom, képtelen vagyok szerelmet érezni felé. :( Nem tudom, mit rontok el, ki akarok mellette tartani, de egyszerűen nem tudom átélni vele azt az érzést, amit szerelmesen vagy beindulva, bármennyire is szeretném az eszemmel.

Nem tudom, mi lesz.