Ha egy nő együtt van egy olyan férfival, aki megverte, de nem akarja elhagyni, azt sajnálni kell?

En sokat tapasztalom itt gyakorin is, hogy vannak ilyen 17 eves lanyok akik osszejonnek 40 evesekkel, meg abuzus kapcsolatban levok.

Sajnos az a tapasztalatom, hogy az esetek tobbsege abba torkollik, hogy nem hallgatnak senkire, csak sajat magukra.

Egy ideig engednek, elismerik hogy rossz helyzetben vannak, rossz dontesek, meg tenni kene valamit, aztan ennyibe fullad az egesz.

Sajnos igen, a tobbsegevel nem lehet mit kezdeni mert nem hagyjak hogy segitsenek nekik.

Meg hat valljuk be, meg egy ep eszu ember sem fog drasztikus eletbevago donteseket hozni csupan egy ket gyakori komment miatt sajnos/nem sajnos, nem hogy egy serult szemelyiseg.

Sajnálni kell, mert a szülei annyira elcseszték, hogy nem tud lépni. Tanult tehetetlenség. Neked meg nekem érthetetlen ez a dolog, de aki bántalmaz, az direkt ilyet keres.

Pl. suliban ha bántanak valakit, ott is azt fogják kipécézni maguknak, aki kussol, nem azt, aki válaszul pofán törli a másikat.

Sajnálom őket és nagyon örülök, hogy nem vagyok a helyükben.

Az a gond, hogy bár az ember sajnálja őket, ez az ő saját útjuk. Sajnos igaz az amit anno Madách is írt, bár más kontextusban, de hasonló a viselkedés:

"Mert arra van teremtve. Már ma mentsd fel:

Amit te eldobsz, ő meg nem nyeri,

És új urat keres holnap magának.

Vagy azt hiszed, hogy ülhetnél nyakán,

Ha a gazdának szükségét nem érzi?

Ha kebelében öntudat lakik?"

Sajnos, ha te mint Önjelölt Igazságosztó megszabadítod őt az ilyen férjétől - ha nem elég erős az öntudata és a pszichológiája - akkor talál magának másikat. Ennek ezer oka lehet, amit gyógyítani kellene. Itt kellene elkezdni a dolgot. Pszichológiai módszerekkel megerősíteni őt, hogy ő maga lázadjon fel ellene. Ha ez megtörtént akkor utána lehet már segíteni neki a férjével szemben, mert utána már egyedül is megtud állni a lábán és nem fogja elkövetni ugyanazt a hibát többször.

És mielőtt lefikáztok, én ezt élőben láttam elég közelről a szüleim esetében. Egészen addig nem volt változás amíg az anyám szeme ki nem nyílt és meg nem erősödött pszichológiailag. Addig próbálhatott volna segíteni bárki - nem lett volna értelme.