Ez lehetett a baj?

Szoval a barátnőm (most már az exem) a múlt héten szakított velem. Én "szegény" vagyok egyszerű gyárban melózok ő pedig kb egy villában él,kulfoldre járnak nyaralni, anyu-apu autóval rendelkezik ő pedig egy magán gimibe jár . Az előző pasija is gazdag volt. Az apja szemében már az elején szálka voltam, de mivel a lány rosszul érezte magát h az apja tiltani akarja tőlem még is megengedte hogy járjunk.Eloszor igazábol nem fűztem nagy reményeket a kapcsolathoz, aztán ő komolyabbra akarta fordítani de én féltem, mert tudtam h ha engedek az erzeseknek nagyot csalódok ezt el is mondtam neki és ö besertodott hogy mier nem akarok járni vele, és át gondoltam, bele mentem . Sosem jött ő hozzám (szomszéd falu) hanem én hozzájuk. Sose hívott fel magához... Szexre is eldugott helyen került sor. Minden ment mondhatni jól aztán egyszer csak azt láttam, hogy levette a dátumunk. Rá kérdeztem hogy mier erre bevallotta h ő már nem úgy érez... Gondolom el múlt a fellangolasa és jött neki a felismerés h meg sem vagyok jó neki. Elég undorító dolg volt tőle... Letiltottam és próbálok túl lépni rajta, de nehéz hiszen bele szerettem és az önbecsülésem is most a béka segge alatt van és nem tudom hogy fogok e találni meg egy olyan szép lányt mint ő... Miért érzem ezt? Vélemények? Ti hasonló helyzetben hogy ereznetek? Mit tettek volna?