El tudtok képzelni olyan esetet, valamint mi lenne az oka, hogyha szerelmes lennél, tudnád a másik is, viszont valami ok miatt azt mondanád neki hogy nem vagy szerelmes?

*Én àltalában nem hazudok hanem nem mondok semmit.

Megesett 2 sráccal is az, hogy csalodtak bennem. Éspedig szerelmesek voltak belém én is viszont.

De a csalodás érzésük miatt (nme feleltem meg annak az illuzionak amiket magukban kialakitottak rolam szoval valojában nem ismertek meg ill hamarabb lettek belém szerelmesek mint ahogy megismertek volna)lemondtak rolam, düh es csalodás volt bennük mert azt a kitalált képet rolam összetörtem bennük, és olyankor amikor csalodottan sterelmi bánattal hátat forditanak nekem, hogy mégsem az vagyok akinek hittek, nem akartam elengedni, és akkor mèg visszafordult és dühében(most csak az egyikről irok) szemtől szembe megkérdezte tőlem támadva, hogy de mit akarsz tőlem?? És én nem mondtam azt, hogy csupán szeretlek...

Láttam azt hogy ő már "temeti az egészet",nem fog felette elmenni.

A másik is hasonlo. Dühös volt mert átverve érezte magát, összetörtek a tervei velem, "nem mentem át a vizsgán nála", és nem győzött az ez miatti dühében támadni engem.

Ilyen esetekben amikor srácok hirtelen forrofejjel lesznek szerelmesek és kiderul nekik ki is vagyok valojában, rájöttem hogy nem szabad szerelmesnek lenni viszont.

Most olyan, idősebb fèrfival vagyok aki óvatos és meg akar ismerni! És nem kezdi szerelemvallomásokkal a kapcsolatot. Hanem kérdez rolam, ismerni akarja a hátterem, a titkaim, mindent és utána fog dönteni.