Szoktatok csalódni barátaitokban szerelmi ügyekben alkotott véleményük,tanácsaik miatt ?

Igen, vannak ilyenek az ismeretségi körben, de igazuk van. Az illetőnek, aki ilyen gondokkal küzd nálunk, komoly problémái vannak. Mi meg már látjuk azt a mintázatot, ami végül megint oda vezet, hogy az illető fejére szarnak. Ugyanazt csinálja évek óta és mindig azt hiszi, hogy ez most más lesz. Mi látjuk kívülről, van, aki ki is mondja, hogy ne legyél megint sok, mert az lesz a vége, mint múltkor. És az illető csakazértis nyomul, kémkedik, pattog, sok lesz, aztán lekoppintják és megint ott tartunk, hogy megmondtuk... De ez csak egy példa, van még pár ilyen.

Ha meg párkapcsolati tanácsról van szó, azt szerintem nem is szabadna a barátokkal megvitatni. Úgysem tud senki segíteni rajta, csak az a két ember, aki kapcsolatban van egymással, a másik háta mögött pedig főleg nem kellene gáz dolgokkal, problémákkal, szennyes-kiteregetéssel rontani a partner imidzsét. De ez csak az én véleményem.

Én nem ilyen téren csalódtam véleményükben, tanácsukban szerelmi téren, hanem más dolgokban. Ezek közül volt olyan, akinél ez tette be végül a kaput, hogy nem akarok vele tovább barátkozni.

Pl. "már úgyis szar a kapcsolatom, és úgyis szakítani fogok vele, akkor már nem megcsalás meg nem gáz, ha mással smárolgatok"

meg egy másiknál... emiatt nem szakítottam meg a kapcsolatot, de néztem:

mesélte, hogy tetszik neki egy srác, úgy tűnik, hogy a srácnak is ő az egyetemi csoportjában, örülne neki, ha lenne belőle több. Mentek volna a csoporttal együtt sörözni / koktélozni / kajálni, vagy már nem tudom, mit, és mindenki más lemondta rajtuk kívül. A srác mondta, hogy akkor mehetnének ketten, erre a csaj meg konkrétan viszamondta neki, hogy "így nem, vagy normálisan megkérsz randizni, vagy nem megyek"... na, ez nekem elég p.ás megnyilvánulás volt. És még nekem is ott bizonygatta, hogy de hét ő egy HÖLGY, meg hogy magára vmit adó nő csak úgy megy el egy férfivel, aki tetszik, hogy az konkrétan meghívja randira, és ez milyen proli dolog, hogy esetleg vki elmegy egy sráccal úgy, hogy nincs lefixálva, hog az randevú.

Aki tényleg a barátom, az részben pont azért az, mert normálisan áll hozzám. Elmondják normálisan a véleményüket akkor is, ha negatív, de nem ítélnek el és nem húznak le, hanem inkább bátorítanak.

Viszont, én is voltam már olyan barát, mint amit a kérdésben írsz. Volt olyan lány haverom, akinél egymás után 4 pasinál is figyelmeztettem, hogy nem lesz jó vége és sosem hallgatott rám. Helyette, azzal jött, hogy negatív vagyok. Mindig igazam lett.

Erre két dolgot tudok neked mondani:

1. Én NAGYON megválogatom azt, hogy kit nevezek a barátomnak. Párkapcsolatot meg végképp csak a legközelebbiekkel vagyok hajlandó megvitatni. Ezért viszonylag ritkán fordul elő, hogy meglepnek azzal, hogy az enyémtől teljesen eltérő értékrendet képviselnek. (Lásd még: "a megcsalás belefér".)

2. Szerintem te abban tévedsz, hogy azt hiszed föltétlenül szükséges ismerni a barátod partnerét ahhoz, hogy párkapcsolati tanácsot adj. Ez nem föltétlenül igaz, sok esetben elég a barátodat ismerni, de őt alaposan. Szar dolog kritikát meg negatív véleményt hallani, de mivel barátoktól jön - akik alap esetben jót akarnak neked - érdemes alaposan végiggondolni. Aztán persze még mindig lehet úgy dönteni, hogy nem fogadod meg a tanácsukat. De nekem a "körülöttem mindenki hülye!" felkiáltás az gyanús...