Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Összejönnétek olyannal, aki plátóilag szerelmes beléd?
Tavaly megismertem egy férfit a munkahelyemen. Szimpatikus, kedves, és tetszik is amúgy nekem, de én nem éreztem iránta többet.
Pár napja beszélgettem vele egy órát, és elmondta nekem az érzéseit..
Állítása szerinte mikor meglátott engem, akkor neki az szerelem volt első látásra. Majd később már mindig csak én jártam a fejében, és azóta sem tud kiverni belőle.
Szóval ezeket mesélte, meg szinte leirta az elkövetkezendő 50 évünket együtt..
Egyébként nekem is tetszik ő, de ez így egy picit sok volt számomra. Kérte, hogy ismerkedjünk jobban, és próbáljuk meg. Mondtam neki, hogy akkor ismerkedjünk, de semmit sem ígérek.
Azóta az jár a fejemben, hogyha esetleg össze is jönnék vele, akkor valóban engem szeretne, vagy csak azt az idealizált képet a fejében?
Ettől nagyon félek, mert ha megszeretném én is, ő pedig csalódna bennem, akkor utána meg én szenvednék.
Szóval ti így belevágnátok? Vagy hagyjam így inkább most ezt az egészet? Esetleg valakinek van személyes tapasztalata ilyennel kapcsolatban?
Ő 32F, én 24L
Hát azért egy bölcs ember nem írja le a jövőjét előre 50 évre egy szinte vadidegennel. Picit riasztó. Először ismerjen meg aztán meglátjátok, szerintem így fektesd le neki a feltételeit, ha egyébként szimpatikus a fickó.
Mert aztán ha nem hozod az elvárásaid, ő lesz legjobban meglepve és téged okol majd, mert összetörted az ő fantázia világát. Nyugodtan így rávezetheted a realitásra anélkül, hogy megbántanád.
Neked kell tudnod, hogy mennyire szimpatikus és vonzó számodra. Én biztos nem jönnék össze olyannal, aki ennyire rajong irántam, mert ez a szint (50 éves terv?) szerintem beteges.
23/L
Valóban eléggé egyenlőtlen érzelmi felállásból indul. Amúgy viszont egy biztató kapcsolat első szakaszában többé-kevésbé mindenkiben kialakul egy mámorban úszó, csupa remény idealizált kép a másikról, ami szépen átértékelődik, reálisabbá, de egyúttal mélyebbé válik az ismerkedés folyamán.
Szóval hacsak nem járna kellemetlen következményekkel a munkahelyemen, akkor valószínűleg megpróbálnám. Jó pár szép kapcsolat indult úgy, hogy az egyik fél már régebb óta érzett a másik iránt.
Amúgy azt az 50 évet úgy értettem, hogy például mondta, hogy velem tudna élni idősként, milyen nagyszülők lennénk stb..
Még beszélgetek vele szerintem, aztán majd meglátom, de szerintetek ez jó, hogy még beszélgetek vele, vagy inkább kín lehet neki?
Figyi előre csak a szolgáltató látja a befizetendő csekket a gépbe, maximum a jövőévit nem. Na de egy párkapcsolatnál maximum akkor terveznek előre mikor már együtt éltek kb. minimum 2 évet.
Szerintem beszéld meg vele, hogy úgy érzed egy idealizált képbe szerelmes, és ha ezt nem hagyja abba akkor nem tudod van e értelme folytatni. Először akarjon megismerni úgy ahogy vagy, és utána vonjon le következtetéseket a jövőre nézve.
Persze az ember ábrándozhat hogy milyen lenne vele x évvel később együtt, de ezt így megosztani úgy hogy nem is ismer necces.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!