Szerintetek mennyi esélyem van?

Nem kell magyarázkodnod. Nem vonzódsz már hozzá, ez így nem fog működni.

Nem érdemek szerint vonzódunk egymáshoz, az érdemek az együttéléshez kellenek, nem a szexhez. Le lehet élni egy életet valaki mellett, akihez nem vonzódunk, de sok boldogság nem lesz benne. Minden ember elviselhetetlen a maga módján, de a szeretet/szerelem segít elfogadni.

Semmi nem garantálja, hogy találsz egy hűséges és vonzó férfit, de az garantált, hogy most maximum hűség van, vonzalom nincs és már nem is lesz.

Bocs az egyszerűsítésért, de itt úgyis lesz még vagy 20 válasz.

Lényegében az a problémád, hogy nem tud rendesen megdugni?

Én is szoktam ezen gondolkodni, mint te.

Én részemről úgy gondolom, a maximumot próbálom nyújtani egy kapcsolatban.

Független önellátó vagyok 20 éves korom óta, albérletben élek, emellett teszek félre, de úgy, hogy élni is tudjak.

Vannak hobbijaim, ami nem a plázázás,hanem sokkal inkább a túrázás/biciklizés/fotózás/edzés stb. (nem, ennek ellenére sem vagyok egy 100-as bombázó, vab rajtam felesleg, de szerintem nőies, vonzó vagyok.)

Főzni, mosni, takarítani tudok.

A kapcsolatomban nem várom el, hogy én legyek a "kényeztetett" fél. Ugyanúgy én is szeretgetem, kedveskedem, találok ki programokat. Mindemellett néha már - már pszichológusnak is érzem magam, tehát gondolom, beszélgető partnernek is jó vagyok. :D

Az igényességemmel sincs gond.

Na szóval, kedves kérdező.

Szerinted én például azok körét gyarapítanám, aki magas elvárásokat fektetne le egy jövendőbeli férfi kapcsán, ha ugyanolyan elvárásaim vannak pl, mint neked? Mert olyan könnyen dobaloznak (nem feltétlen rád gondolok) azzal, hogy sokan nem a szintjüknek megfelelő párt akarnak maguknak, magasabbak az elvárások mind külső, mind belső terén, mint amit a másik nyújtani tud. Szerintem ez nem igaz, rengeteg normális ember rohangál szingliként és nem találja meg a párját.

Egyébként, hogy a kérdésre is válaszoljak, nem tudom. Azért írtam le a saját sztorim, mert az én párom, aki nekem szintén a gyerek szerelmem, hatalmas változásokon ment keresztül a majdnem 10 évünk alatt.

Ugyan nem igénytelen, de sajnos rengeteg rossz fát tett már a tűzre, nem feltétlenül a kapcsolatunkat illetően, de nyilván arra, illetve a közös jovonkre is ez befolyással van. Mi is egy nagyon mély gödörben vagyunk most. Minden negatív ellenére sem vagyok képes őt elengedni. És pont azért, amin te kattogsz. Mert nem tudom, lenne-e nála jobb. Bár ha megismerned emberileg a párom, hogy honna - hova jutott, valószínűleg azt mondanád, ennél csak jobb lehet.

Viszont nálam nincs gond a vonzalommal, a nemi életünkkel, stb.

A párom még emberileg osszekaphatja magát, viszont ha részedről a kémia elmúlt, az már szerintem nem fog visszatérni... Aztán ki tudja.

Érdemi választ nem tudtam adni, csak gondoltam tudd, hogy másnak is vannak hasonló gondolatai, mint neked. :D

14-es. Legalább egy kissé értelmes ember nem gondolja azt, hogy össze kéne jönnöd olyasvalakivel, akit a te (valós vagy vélt) szintednél alacsonyabbnak tartasz. Ezzel semmi baj.

Mi azt szoktuk mondani, hogyha ezen döntésetek miatt ti több csalódáson estek át, vagy sokáig maradtok szinglik, akkor viszont ne panaszkodjatok! Azt tesztek az életetekkel amit csak akartok, de ha a következményei nem felelnek meg ti nektek, akkor azért ti vállaljátok a felelősséget.

Ne gyertek azzal, hogy ti csak azt szeretnétek, hogy valaki szeressen, mikor e mellett sok egyéb szempontotok is van. Ne panaszkodjatok, ha évekig nyíltan kihasznának benneteket, és akkor se, ha a legjobb dugópajtitok rajtatok élősködik, és nem lehet vele jövőt tervezni.

sziaa!

ha szeretnéd, írj privátot és elmesélem a saját tapasztalataimat ezzel kapcsolatban.:)