Hosszú sztorit mesélek lenn. Szerintetek engedjem el ezt az egészet, ne is beszéljünk, vagy bonyolódjak távkapcsolatba? Nagyon nagy a szerelem, de kilátástalan a helyzet. 25/F, kikészült állapotban

Hol is kezdjem? Találkoztam egy szép lánnyal, elhívtam egy kávézóba, hogy kettesben tudjunk beszélgetni. Eljött velem, és a maximum 2-3 órásra tervezett találkozónkból 11 órás randi lett. Aznap még semmi sem volt köztünk fizikailag.

Utána felvettük egymást facebookon, és chaten is dumáltunk.

Aztán megint randiztunk, ekkor már volt csók. Olyan szinten szerelmes lettem bele 2 randi után, hogy már emlékeztetnem kellett magam, lassan a testtel, még semmi sem biztos! Közben meg örültem, mert biztosnak éreztem a dolgot...

Gyönyörű ez a lány, az arca is szép, az alakja meg olyan, mintha rajzolták volna. Persze lehet elfogult vagyok, de attól még tényleg szép.

Chateltünk megint tovább, megtörtént a 3. randi, újabb csókolózás.

Ekkor jött a rossz hír, ami miatt kikészültem. A munkahelyén lejárt a szerződése, és nem hosszabbítottak neki. Először nem tudtam, hogy ez tragikus kimenetelű lesz, de aztán elmondta, hogy úgy tervezte, ha nem hosszabbítanak neki, aki Németországba megy. Ott laknak magyar ismerősei, lenne tök jó munkája is. Arra számított, hosszabbítanak neki, de ez volt a B terve, ha mégsem. Azzal nem számolt, hogy megismer valakit (engem), és ha esetleg nem hosszabbítanak neki, akkor nem lesz jó a B terv.

Kérdeztem, ugye nem megy ki? Kértem, ne menjen. Lesz másik munkája természetesen, de itt, Magyarországon, Budapesten. Mondtam neki, nagyon szeretném, ha maradna. Azt mondta, hogy persze, hogy marad, mert a 3 randink alatt belém szeretett. Megnyugodtam.

De aztán a 4. randin előkerült megint a Németország téma. Azt mondta, nagyon szívesen menne, és csak és kizárólag miattam marad. Még azt is kérdezte, hogy nem mennék-e inkább én is ki, vele?

Ekkor nagyon rosszul reagáltam. Ezzel mindent elrontottam, elüldöztem. Először szinte kétségbeesetten kérleltem, hogy maradjon, pedig nem mondta, hogy nem marad. Megijesztette, hogy ennyire kétségbeesetten marasztalom, indokolatlanul túlparázva a dolgot. Aztán meg felcsattantam, kiborultam, hogy menjen, nehogy már pont én tartsam vissza, ha ennyire menni akar. Mondanom sem kell, a tervezettnél előbb ért véget a randi.

Három nappal később beszéltünk legközelebb. Elmondta, hogy ki fog menni, már beszélt a kinti magyarokkal, hogy hamarosan érkezik. Bocsánatot kértem idióta viselkedésemért, és kértem, randizzunk még egyszer, ötödjére. Belement.

Egész randi alatt ott lebegett a fejünk fölött Demoklész kardja, hogy ő elutazik, és én nem megyek vele. Távkapcsolat, vagy vége. Ettől eltekintve ez az 5. randi volt a legjobb mind közül. Ezt ő is mondta.

Több randi nem volt. Elutazott már, és legközelebb karácsonykor jön Magyarországra. Chaten néha beszélünk.

Az, hogy ő visszaköltözzön ide, egyhamar nem fog megtörténni, évek kérdése. Én se fogok kimenni, max látogatóba. Mindketten egymásba szerettünk, mindkettőnknek fáj, hogy elváltunk, de meghozta ezt a döntést, és most felnőttek módjára viseljük.