Mennyire fontos, hogy a baratod/baratnod szulei kedveljenek?

Nem fontos. Ha nem befolyásolják Őt, akkor nem érdekel. amúgy meg mindenkinek getzi szimpatikus voltam eddig.

Sohasem akartam görcsösen megfelelni, nem akartam görcsösen jópofa lenni, nem lettem műmájer, nem lettem túlzottan udvarias, nem nyálaztam körbe senki seggét. Ez vagyok én, ezt kapja a lánya ... és valahogy sosem volt vele gond. Nem felszínes, nem művi, és nem kell azon gondolkodnom, miről mit hazudtam a múltkor.

Az meg, hogy Ő megfelel-e az én szüleimnek .... piszokul nem érdekel. Magamnak keresek társat, nem anyáméknak!!!

Rossz tapasztalataim voltak sajnos ezzel kapcs,

Egy anyosjeloltemmel tartott tartom mai napig a baratnoi viszonyt. O nem szolt bele a mi dolgunkba soha de mindig meghallgatott ha epp a fiaval volt valami problemank es “kivulallokent” elmondta a velemenyet mindig. ♥️

Volt egy olyan anyosjeloltem is hogy kepes volt odajonni es kezet emelni ram mert epp az autoban osszevesztunk a fiaval es kotnyeles k.rva volt mindig kijott es ugy gondolta hogy tobbet kepzelhet magarol mint ami... a draga fia nem allitotta le az anyjat, en kiszalltam mikor lattam hogy mit akar lekoptem es ott hagytam, a fiat is. Csak ugy

noiesen :)

Edesanyamek sem szoltak bele a maganeletunkbe szerettek is oket a vejkojeloltek meg ha nekik is vannak voltak hibaik mint mindenkinek. Volt hogy egyszer tinikoromban a fent emlitett kedves anyosjelolt fiaval veszekedtunk nalunk az ablakon at mikor jott ertem ok meg lent rohogtek rajtunk a nappaliba :)))) Visszagondolva tenyleg vicces volt:)))

Szerintem az a legjobb helyzet ha a szulok na meg a szulok gyerekei leszakadtak mar anyaekrol es egyik fel sem avatkozik bele tulontul a maganeletebe es a gyerek sem teregeti ki a szennyest nagyjabol senkinek sem hanem kapcsolatban beszelik meg.

:)

Jelenlegi kapcsimban a Parom egyik szuloje elhunyt mikor gyerek volt a masik soha nem volt neki.

Sajnos ennek is voltak hatranyai mert sok alapveto dolgat rendbe kellett tennem annak ellenere hogy sikeres a munkajaban de megis meglatszodott felnott ferfikent az eleteben hogy nem volt edesanyja, csaladja.

Sosem volt fontos. Az viszont igen, hogy a párom lássa a szülei hibáit és az én oldalamon álljon ha esetleg nem kedvelnénk egymást illetve engem tekintsen a szűk családjának. A párodat te választod, a szüleidet nem. Ha úgy gondolod, hogy a szüleid értékrendje áll közelebb hozzád és nem a párodé akkor semmi értelme együtt lennetek.

Egyik párom családjával sem voltam kifejezetten rosszban, de mindegyiknél voltak olyan dolgok amik miatt nem tudtam magam megjátszani és puszipajtáskodni. Megvolt nyilván az alapvető tisztelet, egy felületes jó viszony meg el tudtunk beszélgetni hétköznapi dolgokról de ennyi.

Én sem vártam el soha egyik páromtól sem, hogy jóban legyen a szüleimmel. Pontosan tudom, hogy nagyon rossz mentalitásuk van, szerintem ha bármelyik páromnak egyezett volna velük az értékrendje azonnal menekülök. Nyilván ne köpjük le egymást de ezen kívül sosem volt fontos, hogy mit gondolnak akár az én szüleim akár a párom szülei.