Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A ti párotok is okosabbnak érzi magát nálatok? Érezteti is ezt veletek?
Valamelyik nap beszélgettem a párommal és szóba jöttek az IQ tesztek. Mondtam neki hogy még gimiben év végén páran az osztályból kitöltöttünk egyet poénból. Tudtuk hogy nem kell annyira komolyan venni de összehasonlítottuk hogy ki hogyan teljesít, nem volt belőle sértődés mert tudtuk hogy egymáshoz képest kb milyen szinten vagyunk.
Mondta a párom hogy ez tök jó, küldjem el a teszt linkjét és megcsinálja. Aztán kérdezte hogy én milyen eredményt értem el. Elmondtam.(egész jó lett, de nem a zseni kategória)
Úgy nézett és viselkedett mintha másra számított volna. Mármint sokkal alacsonyabbra. Mondta is hogy talán kitölti de mivan hogy ha kiderül hogy neki alacsonyabb?? Mondtam neki hogy hát mi lenne? Semmi. Azt mondta hogy az neki olyan "izé" lenne ha okosabb lennék nála.
A viselkedéséből sokszor lejön hogy okosabbnak gondolja magát. De ő kb mindenkivel kapcsolatban így érzi.
Ti hogyan reagáltatok volna? Hogyan viszonyultok egymáshoz? Egyenlőek vagytok a kapcsolatban függetlenül attól hogy ki mit tanul/dolgozik? Leírnátok a szakmátokat és a korotokat is? (Én orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikusnak tanulok de nem tetszik ezért átjelentkezem gyógyszerészetire, a párom 8 éve vendéglátós, jelenleg pincér).
21/N
A párom mérnök, én meg pszichológiát tanultam (bár nem ebben dolgozom). Másképp, másban okos, mint én. Neki mások az erősségei, a mérnöki, matematikai dolgokban (amiket egy átlag IQ teszt mérni szokott) egyértelműen kenterbe verne. Én nem tudok tájékozódni (ez lehet női hiányosság is, nem tudom :D ), térben forgatni dolgokat, szóval ha egy kifejezetten erre vonatkozó IQ-tesztet töltenénk ki, valószínűleg nem lenne túl kedvező rám nézve az eredmény (bár egyszer kitöltöttem egy Mensa tesztet, az meglepően jó eredményt hozott ki, de különösebben nem vontam le belőle messzemenő következtetést). Nekem viszont sokkal jobb érzékem van a természetközelibb dolgokhoz, nekem sokkal természetesebb megérteni egy biológiai-kémiai képletet/folyamatot, mint egy fizikai képletet, hiába hogy technikailag a leírásban ugyanúgy betűk és számok szerepelnek. Nekem sok minden természetes és magától értetődő, ami emberekkel, érzelmekkel kapcsolatos, jobbak a szociális készségeim, az érzelmeim kezelése, mint neki. Ezek olyan dolgok, hogy nem versenyzünk benne, tudjuk, hogy kinek mik az erősségei, és ha esetleg olyan szituációba keveredünk, ahol valamelyiket használni kéne, akkor az veszi át a gyeplőt, aki az adott helyzetben magabiztosabb. Pl ha túrázni vagyunk, és én már 100 méter után nem tudom, merről jöttünk, akkor értelemszerűen ő nézi a GPS-t (igen, nekem még az is nehézséget okoz), viszont ha konfliktushelyzet van a szomszéddal, akkor azt inkább én intézem. Nem fitogtatja egyikünk sem a tudását a másik előtt, hanem inkább ha arról van szó, akkor megpróbáljuk elmagyarázni egymásnak, hogy most pontosan miről van szó. Inkább kiegészítjük egymást az élet különböző területein, és nem arról van szó, hogy valaki mindenképp irányítani akarna, merthogy ő az "okosabb". Nem minden szituációban helyénvaló az a fajta "okosság", amiben ő vagy én vagyunk jobbak, alkalmazkodni kell.
Az általad leírt helyzetben én határozottan rosszul érezném magam. Volt exem, aki mindenáron bizonygatni akarta, hogy ő márpedig okosabb és műveltebb nálam (mert akkoriban én még egyetemre jártam, ő meg szakiskolával dolgozott valami fizikai munkát, és ez őt valamiért rettenetesen zavarta, pedig bennem egyáltalán fel sem merült, hogy emiatt kevésbé lenne intelligens), és folyamatosan kioktatott, ráadásul tök gyakran olyasmiről, amiről tényszerűen tudtam, hogy nem úgy van. De még mindig nem ez a rész zavart, hanem az, hogy megpróbálta azt éreztetni velem, amit te is leírsz, hogy butább, "kevesebb" vagyok nála, ez senkinek sem esik jól. A férjemmel mindketten azt éreztetjük a másikkal, hogy megbecsüljük a tudását és örülünk neki, ha valamit tud, amit a másik nem. Szerintem ez az egészséges hozzáállás, ami ezen kívül esik, ott mindig felmerül a gyanú a kisebbségi érzésre vagy valamilyen elcseszett dominanciajátékra. Szerintem, legalábbis.
Annak, de igaza is van, persze mindig azt mondom, hogy nincs igaza 😄
30F 33N ugyanaz a munkánk
Nincs olyan, hogy "okosabb" és az IQ nem azt méri ki mennyire okos. Az, hogy valakinek magas az IQ-ja csak az intelligencia egy bizonyos szegmenség méri. Térlátást, matematikai képességeket stb. Szélsőséges példával hiába magas valakinek az IQ-ja ha nem tud feladni egy levelet vagy venni egy kiló kenyeret mert a mindennapi dolgokban teljesen életképtelen. Hogyha ezt valakinek magyarázni kell akkor már nem tartozik az "okos" rétegbe.
A párodnak egyértelmű komplexusai vannak, olyan pasi akinek mindig éreznie kell, hogy több másoknál. Téged sosem fog egyenlőként kezelni akármit csinálsz. Hogy ez neked elég-e azt te tudod, én messzire kerülöm az ilyet. Nekem ebből a kis szösszenetből az is egyértelmű, hogy a párod nem a legélesebb kés a fiókban.
Nálunk egyébként a páromnak magasabb az IQ-ja, műszaki területen dolgozik tehát matekos meg térlátásos dolgokban mindig jobban otthon volt. Ettől függetlenül összetett intelligenciát nézve ő is úgy gondolja, hogy én vagyok az "okosabb". Ez leginkább érzelmi intelligenciában, gyakorlatiasságban, problémamegoldásban mutatkozik meg. De egyébként én úgy gondolom nagyjából egy szinten vagyunk, van amiben ő az okosabb van amiben meg én. Sosem lennék együtt olyannal akinél ez nem így van, aki folyton bizonygatni akarná, hogy ő igen is jobb.
30/N és 41/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!