Van egy kislányom, a vőlegényemtől, de az exembe vagyok szerelmes! Nem tudom, mit tegyek. Szerintetek?

Megpróbálom röviden leírni mi is játszódik bennem. 7éve szakított velem a szerelmem, minden ok nélkül. Összejöttem a mostani párommal. Összeköltöztünk. Nem volt olyan nagy a szerelem, mint az előző párommal, de szerettem. Anyukám elhunyt 3,5 éve. Akkor nem segített nekem lelkileg. Azt hittem, hogy mivel neki az apukája elment 22éve, megértő lesz. De a padlóra borulva sírtam, és kiment a szobából. Pár hónapra rá terhes lettem, de elment a baba. Szerintem depressziós is lettem. Nem voltam a legjobb társaság sajnos, de segítséget nem kaptam. Nagyon nem figyelt rám. Sokszor megbántot. Majd sikerült a baba. Persze az elején nagyon izgultam, hogy nehogy ő is elmenjen. Persze én voltam a rossz, hogy negatívan gondolkozok. De hát kivel beszélje meg a gondolatait az ember, ha nem a párjával. Így inkább leírtam, hogy mik bántanak. Ő egy kis idő után pánikbeteg lett az új munka miatt, ahova nem járt már be. Én 5hónapos terhes voltam, amikor nem tudtam, hogy miből lesz majd pénzünk, bent lesz e a szülésen. Ismerőseim is terhesek voltak, mesélték, hogy jaj a párjuk beszél a babához, lesi minden kívánságukat...én csak mosolyogtam. Nekem ez kimaradt :( majd jobban lett, de akkor meg a szexet követelte. Próbáltam helytállni, de 8hónapis terhesen nem sok kedvem volt. Mivel haragudtam rá az elmúlt időszakért, nem is kívántam. Eltelt pár hónap, megszületett a kislányom, bent is volt velem a szülésnél. Kiderült, hogy irogat egy kolléganőjével, aki már 1éve ott dolgozik. Nem is tudtam a csajról. Ami furcsa, mert mindenkiről elmondott mindent a melóhelyről. Elmentek a haverjával, annak a feleségével, ezzel a csajjal, meg ő gokártozni, meg hamburgerezni. Nekem ez nagyon rosszul esett, mintha dupla randi lenne. Mondtam neki, hogy jó, túl vagyok rajta, csak ne hazudjon nekem többet, és legalább itthonról ne irjon a csajnak. Aznap megnéztem a telefonját, láttam írtak egymásnak. Kérdezem, hogy írtatok, letagadta :( nagyon sokat sírtam. De próbáltam megadni neki, amit akart, a szexet. Egy nap vagy 2x is. De itthon nem változott semmi. Nem foglalkozott velem, sem a gyerekkel, nem takarít...az exem ekkor jött a képbe, mert úgy érezte szükségem van rá. Megkeresett 7év után. Elkezdtünk beszélgetni, találkozgatni. Neki van egy felesége meg egy gyereke, de rossz a kapcsolatuk. El is költözött azóta otthonról, de nem miattam, hanem amúgy is elment volna. Ő szeretne velem élni, megbánta, hogy elengedett, és sajnálja hogy nem vagyok boldog. A kislányomat is elfogadná, nevelné. Én nem vagyok házas. Most keveredtem ki egy elég durva hitelből, amit tesómnak vettem fel. Ebbe Viktor segített. Emiatt úgy érzem nem lenne helyes elhagyni, mert anyagilag sokat segített. Félreértés ne essék, nem vagyunk gazdagok, de egyedül nem tudtam volna ebből kijönni. És nem a pénz miatt vagyok vele. Csak nekem nincsen senkim, rajta kívűl, de benne nem bízok már. Itthon sokszor veszekszünk. Nem szeretném, hogy a kislányom így nőjön fel. Szerinte nincsen baj, amit nem értek miért gondol. Nagyon nehéz, mert az exemmel boldog lennék, de tönkretehetem emiatt a párom életét? Szeretnék az exemmel lenni, de nem ugrálhatok egy 1,5éves gyerekkel. Nem tudom mit csináljak :( ha megvetést kapok itt azt is megértem. Szánalmas az egész, de sajnos van olyan, hogy nem annak szülünk gyereket, aki az életünk szerelme. Köszönöm ha elolvastad :(