Milyen ha a nő szerelmes, a nők hogy fogalmazzák meg, szavakba öntik amit legbelül éreznek?

Ha viszonzottan vagyok szerelmes, azaz kapcsolatban, akkor én ezt törődéssel, bújással, odaadással, csókokkal, kis ajándékokkal fejezem ki. Szeretem elmondani a páromnak hogy szeretem, ő a mindenem, imádok vele lenni, tökéletes számomra, stb. (Persze ezeket így is érzem, nem csak mondom.)

Ha nem viszonzottan, akkor csak próbálom minél hamarabb elfelejteni az illetőt, kerülni őt.

23N

Sebezhető.

Rólam pl. az első nagy szerelmem azt hitte, hogy utálom. Ránézni se mertem, mindig csak a cipőjéig mertem felemelni a szemem. Ha 100 ember volt is körülöttem, abban a pillanatban észrevettem, ahogy belépett a terembe. Nem mertem ránézni, de olyan volt, mint egy világító pont. Amikor először beszélgettünk, becéztem, úgy szóltam hozzá, mintha kisgyerek volna. A hangom vált lággyá. Amikor egyértelmű lépést tett felém, csak úgy benézett a munkahelyemre, akkor elvörösödtem és remegett kezem-lábam és mivel ő is fülig pirult és képtelen volt megszólalni, ökörködéssel próbáltam oldani a hangulatot. Amikor azt éreztem rajta, hogy visszavonulót fúj, mert egyértelművé vált neki, mennyire oda vagyok érte, akkor halálosan megsebzett és tulajdonképpen soha többé nem álltam szóba vele, akkor se, amikor pedig már kész lett volna felzárkózni érzésekben. Mindent elkövettem, hogy kitépjem Őt a szívemből, ellöktem magamtól, rideg és egyenesen goromba voltam, ha közeledni próbált.

De ez egy nagyon éretlen szerelem volt, amikor saját magam féltése nagyobb volt a szerelemnél is. Azóta talán annyit változtam, hogy beláttam, ha szeretem, akkor oda kell tenni a szívem, kiszolgáltatni, megkockáztatni, hogy összetöri ezer apró darabra. És összetörte egy újabb szerelem, de legalább az az önvád nem kell, hogy kínozzon, hogy mi lett volna, ha...

Buszon utazva írtam ezt a verset egy este:

Jó azt képzelni, hogy itt vagy velem,

s hallgatod fáradt szavamat.

Jó azt képzelni, hogy az árnyak, a fények

arcodról arcomra siklanak.

Jó azt képzelni, hogy szememben a lángtól lángra gyullad tekinteted,

s éjszaka - mikor már alszol - imába

foglalni nevedet.

LR

Egy szót kihagytam, javítom:

Jó azt képzelni, hogy itt vagy velem,

s hallgatod fáradt szavamat.

Jó azt képzelni, hogy az árnyak, a fények

arcodról arcomra siklanak.

Jó azt képzelni, hogy szememben a lángtól lángra gyullad tekinteted,

s jó éjszaka - mikor már alszol - imába

foglalni nevedet.

LR

Vannak női költők is és ők is írtak a szerelemről meg minden másról is. Én is írtam szerelmes és más témájú verseket, meg is jelent anno több versem is.

Amúgy a nők prózában jobbak. :-)

N 42

Ma úgyis divat a szexkapcsolat. Sok nő érezheti így magát közben:

https://www.youtube.com/watch?v=2piizz_1UA4

LR, üdítő volt olvasni a versedet, a kommentedet is. Végre egy ember, aki nem nyálas hasonlatokkal és túl absztrakt gondolatokkal tűzdeli tele az alkotását.

Üdv.: egy amatőr firkász