Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Milyen érzés szerelmesnek lenni?
Korábban voltak már kapcsolataim, és én mindvégig azt hittem szeretem az illetőket.
De, mindig megvoltam nélkülük is. Eltudtam magam foglalni, bármivel, talán 3 nap múlva feltűnt a hiányuk, és hogy illene találkoznunk. Nyilván ha veszekedtünk az fájt, mélyen érintett, de pár héten belül semmit se éreztem a szakításoktól.
Lehet ez átalakult egy fajta szeretetté mert hosszútávú kapcsolatok voltak.
Most viszont, megismertem egy férfit.
A legelső perctől szimpatikus figurának találtam aki mindig mosolyt csal az arcomra.
Nem szoktunk beszélgetni, csak elfutóban 1-2 szót.
Nem volt az életemben még olyan férfi akinél keresnem kéne a szavakat, hogy mit mondjak , vajon mit gondolhat rólam, akinek a jelenléte teljesen lebénít, és ha érzem azt hogy figyel, mindent elbaltázok.
Mindig nagydumás lánynak tartottam magam, akinek nem okozott ez problémát, de most olyan, mintha az egész belsőm őt akarná, mert a szívem majd kiugrik a helyéről ha látom,és egy szenvedés az ha 3 hétig megint nem futunk egybe.
Az illata, a hangja, mindene.
Most lennék életemben először tényleg szerelmes?
22/L
Én sosem fogom megtudni :)
Ha találkozom is olyannal akivel lehetne, ezermilliárd százalék, hogy valami egyéb ok miatt nem lehet. Csak kicseszésből, mindig így járok.
Az élet szar.
Lehet.
De korábban, ha ezt nem érezted, miért akartál kapcsolatot?
Nekem eszembe nem jutna kapcsolat olyan esetekben, amiket leírtál.
#4
Mert ellenkező esetben lehet kifut az időből és egyedül hal meg, és gondolom nem akarta ezt kockáztatni. Az idő nagyon gyorsan megy.
Én is hasonló dolgok miatt járok így, a többi negatív tulajdonságom a bónusz.
"Mert ellenkező esetben lehet kifut az időből és egyedül hal meg"
Én ebben semmi rosszat nem látok, és nem érzem, hogy érdemes volna elkerülni.
#6
Végül is fiatalon, amikor még van családunk a "haverok" még közel vannak akkor kit érdekel, de úgy 30 év múlva amikor a rokonság kihal és a régi haverok sehol nincsenek, akkor már nem lesz vicces. És nem a fizikai "egyedüllét" ami szar, hanem az elszigeteltség, a magány érzése, hogy nem számítasz senkinek, ha meg is halsz hetek - hónapok - telnek el, mire észreveszik, rosszabb környéken is csak azért, mert páran kilesték hogy nincs mozgás és betörtek.
Azt hiszem,csak vonzódás amit ez iránt a fiú iránt érzel.
Hogy milyen szerelmesnek lenni? Az csodálatos,csak utána ne jőjjön a csalódás,mert az pocsék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!