Szakítani akarok, hogy tegyem?

Lehet fura a kérdés. A párom egy héten kb két napot hajlandó velem tölteni. Mert elvileg neki annyi dolga van, meg semmire nincs ideje, meg stb. stb. Kezdem kifogásnak érezni az egészet. És valahol már azaz érzésem egy ideje, hogy teher vagyok neki, és hogy számára ez a heti két nap találkozás is sok. Volt már, hogy csak heti egyszer tudtunk találkozni miattam, és egyáltalán nem zavarta, sőt jól elvolt.

Úgyhogy számomra vége. Elegem van, hogy olyan emberrel vagyok együtt, aki összesen heti két találkozót akar, vagy még annyit se.

Lakótársam éjjel nappal együtt van a pasijával, boldogok, szerelmesek, örülnek egymásnak.

Mi meg itt nyünyöggünk két találkozóval, amikor kb 2 kilóméterre lakunk egymástól.

Egyszer egyik ismerősöm kérdezte, ha mindketten ráérünk miért nem találkozunk? És nem tudtam neki mit válaszolni, csak belülről mart egy borzasztó rossz érzés. Magamban azt válaszoltam, hogy azért nem találkozunk, mert ő nem igényli.

Szakítani akarok, viszont egy csomót sírtam már emiatt, szeretem, és borzasztóan fáj az egész, de úgy érzem, hogy miatta elszalasztok valaki olyat, aki attól lesz majd boldog ha együtt vagyunk. És őszintén nekem is egy olyan ember kell, aki minél többet akarna velem lenni.

Mit tegyek? Kérlek hagyjatok ezzel, hogy odaállok elé és megmondom, mert ti is tudjátok, hogy nem ilyen egyszerű. Úgy érzem szétszakadok belülről ha a szakításra gondolok. Már megbántam, hogy anno összejöttem vele, de érzelmileg nagyon nehéz elszakadni a másiktól.