Hogyan lehet feldolgozni a szakítást? Úgy érzem belehalok.

Barátommal 7 évig voltunk együtt. Első szerelem, óriási boldogság volt. Mellette csináltam csináltam vègig az érettségitől kezdve az egyetemi államvizsgámat, mindent vele osztottam meg. Ő volt a mindenem szó szerint. Az utóbbi hónapokban már éreztem, hogy valami nem stimmel, mert sosem keresett, folyamatosan bunkó volt velem, állandóan veszekedtünk. Mindig én próbàltam békülni, nem volt rá vevő. Nem érdeklem egy ideje ez tisztán làtszik. Egy éve kitalálta, hogy megcsinálja a kamionos jogsit, mert a jelenlegi munkahelyén kevés a fizetése, és váltani akar. Támogattam ebben is, bár nem örültem neki. de nyilván mellette voltam. Néhány hónap múlva kezdene külföldön. Ìgy is kitartottam volna mellette... Mindent megtettem érte minden téren. Erre ma írtam neki, és azt mondta, hogy hagyjuk egymást, mert neki nem kell senki, sok a problémája, és mi ketten mások vagyunk. Más magyarázatot nem adott. Teljesen összedőlt nekem a világ, zokogok, nem tudom mi lesz így,közösen terveztük a jövőt.

A kérdésem: hogy lehet feldolgozni a szakítást? Normális válaszokat várok, mert nem volt még tapasztalatom ebben. Tanácsokat elfogadok. Bocsánat, ha valahol érthetetlen amit írtam de nagyon rosszul vagyok.