Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakítás gyerekkel! Nehéz elviselnem ezt a helyzetet? Hol jól érzem magam hol megszakad a szívem. Reménykedtem benne, hogy idővel meg tudjuk oldani és kibékülünk. Szeretnék vele lenni, szerelmes vagyok még, azt hiszem. Tanácsokat kérhetnék?
6 év és egy fél éves gyerek. Sokat veszekedtünk, mikor megszületett a lányunk, szülés utáni depresszióm volt,ami csak rontott a helyzeten,dühkitöréseim is voltak.Márciussal jött a jó idő és kezdtem volna kilábalni ebből,csak a viták durvultak.Párom nem sokat volt otthon,az eslő 2 hónapban sokat segített,utána megszorultunk anyagilag emiatt alig volt otthon és persze a pénztelenség még több vitát szült.1 hónapja,hogy közölte mást szeret,míg én próbáltam talpra állni a depresszióból,kifáradtam lelkileg testileg 3 héten át egy másik nőnél volt,akivel azóta is együtt van.A nő az anyja lehetne, van pénze nem is kevés,tehát gondja nincsen már.Elköltöztem tőle a lányunkkal,nem igazan keresi,a boldogságát pimaszul az orrom alá dörgöli,a nő szándékosan idegesít (megkértem a párom hogy egy darabig a nő nélkül jöjjön a lányt látogatni, és emiatt 3 hete nem látta a lányát mert a nő nélkül nem hajlandó jönni,erre a nő nem tudom ki küldte neki egy képet a lányomról feltett a párom oldalára azzal a szöveggel hogy így legalább láthatod a kislányod) a párom ezt nem törölte sőt mikor számon kértem még a nőt védte. Nem tudom mi tévő legyek, időt nem tudok adni a kislány miatt tartjuk a kapcsolatot, ha normálisan beszélgetünk és teljesen nyugodt vagyok,mintha ráérezne és valamit mindig tesz annak érdekében, hogy megint vita legyen. Hogyan tudnám megértetni vele, hogy én meg mindig szarul érzem magam a szakítás miatt és kicsit legyen megértőbb és ne "rúgjon" belém?
Köszönöm,hogy végigolvasta/d, a tanácsokat pedig előre is köszönöm.
Fél évig veszekedtél vele, ha jól értem, és ő gondolom nem tudta tolerálni/megérteni, hogy "csak" depressziós vagy és segítségre szorulsz és nem vele van folyton bajod. ÉS ezek szerint sajnos gyenge erkölcsű és befolyásolható ember is.
Szerintem ne számolj vele, ne számíts rá, hanem számíts csak magadra és kezdd eszerint berendezni az életed. Ne azt várd, ő mit fog csinálni vagy mit nem fog csinálni."Belerúgásnál" meg... nehéz, de ne mocskolódj vissza és ne is bántódj meg - nem az a fontos, ő mit mondd, vagy hogy a nője mit csinál, csak azt nézd, hogy amit te teszel és mondasz, az normális maradjon, mert az a te felelősséged magad és a gyerekek felé. Kommunikáljatok írásban (sms, email), ha úgy kevesebb a félreértés.
És tényleg intézd a gyerektartást - ezt tudtommal még házasan és együtt lakva is lehetne, ha ő nem veszt részt a gyerekei életében. Sajnálom és sok erőt.
A ti házasságotoknak vége: csak veszekedni tudtok, ő pedig becsajozott. Ez van, de nem kár érte.
Indítsd el a válást, egyeztetek meg a láthatásról és a gyerektartásról. Az új nő úgyis csak addig lesz a pasival, amíg nem lesz számára világos, hogy a pasinak semmije nincs, de amint lesz is valamije, abból a gyerektartást lesz köteles rendezni. Hacsak nem ő fogja finanszírozni még a gyt.t is....
Dettó ugyanez volt velem! Csak 7 év volt és 2 gyerek. Elhidegültem tőle, mert ivott, haverozott, és nem tetszett neki, hogy nincs szex pont ezekért. Ezért bosszúból összejött egy nála 20 évvel idősebb drogos nővel, direkt úgy intézte, hogy lássam, hogy előttem csinálják! :D
Ekkor rájöttem, hogy soha nem fog megváltozni, és mivel megalázott, eldöntöttem ott és akkor, hogy leszek én még boldog nélküle, és ezt nem pont akkor, de visszakapja! Aznap elköltöztem szülőkhöz és építgettem a kis életünket. Az egyedülálló anyaság bátrabbá, céltudatosabbá tett, elkezdtem ismerkedni, kinyíltam a világ felé.
A mostani helyzet: megtaláltam az imádnivaló páromat, aki sajátjaként neveli a gyerekeimet. Az exem meg írkálja a hülyeségeit, hogy csak engem szeret, reméli együtt leszünk még, szenved, bocsánatot kér, de hiába. A nőcskéje már kanyarban sincs.
Fogadd meg, hogy most talpraállsz, a te és a gyerekek érdekében, és fog ő még sírni utánad! ;)
Sziasztok! Nagyon szépen köszönöm a tapasztalatotokat és a tanácsaitokat. Az egyik válaszolónak annyit tennék hozzá, hogy tett ő vagy próbált tenni a megélhetésünkért is, de ez azzal járt, hogy soha nem volt otthon ami nekem abban a helyzetben nehéz volt mert szükségem lett volna arra,hogy segítsen,kimerültem minden értelemben és szerintem már nem csak a depresszió hanem a tehetetlenség mert bármit mondtam vagy tettem soha nem volt hajlandó otthon maradni. Nem mondom azt,hogy csak ő a hibás, én sem vagyok egy matyó hímzés,de egy pár voltunk ami azt jelenti, hogy támogatni, segíteni, szeretni, őszintének és hűségesnek kellene lennünk, egymáshoz. Nekem segítségre lett volna szükségem tőle.
Nagyon tartok attól jelen pillantban,hogy nem fogom bírni ezt a szakítást feldolgozni. Éjjel nappal a kislányommal vagyok egyedül hónapok óta és nagyon elfáradtam még ebbe a vitába is. Fáradtan fekszek, fáradtan kelek, olyan mintha nem aludnék. Jobban érzem magam az első napokhoz képest, de vannak nehéz napok. Most annyi segítségem van, hogy anyuéknál lakok és megszokta őket a kislányom, de még mindig nem tudok egy pár órára elmenni kiengedniba gőzt és nem tudom milyen módszert használhatnék.
Nagyon szépen köszönöm,hogy elolvastátok és írtatok.
A szülés utáni depresszióból a párod nem tudott volna kirángatni téged. Ezen a problémán csak te magad és egy szakember segíthet. Nem szabadna csak őt okolnod a történtekért, ez kettőtök felelőssége volt. Egyáltalán nem olyan könnyű elviselni egy ilyen problémával küszködő embert. Folyamatos dünnyögés, tányérdobálás. Őszintén! Hányszor kezdtél el sírni vagy ordítani, amikor valami nem tetszett valamelyikőtöknek ahelyett, hogy megoldást kerestetek volna. Ezért nem akart ház menni.
Mindenesetre egy jó nagy szemét a fazon, eszébe sem jut a gyereke, ha ennyire könnyen feladta, te nem veszítettél vele sokat. Ne rágódj ezen tovább, a saját egészségedre koncentrálj most, mert nagyon úgy néz ki, hogy a gyereked már csak egy szülőjére számíthat. De ismétlem, a depressziódon neked kell túljutni, ez a te köröd, senki másé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!