Most mit is akarok igazán? Keressem vagy engedjem el végleg?

Egy hete szakítottunk a barátnőmmel és most kettős érzelmeim vannak iránta.

Az egyik részem azt mondja, hogy nem illettünk össze, ő az úgymond művelt típus, aki állandóan olvas, színházba jár, vallásos. Ugyanakkor komoly, megfontolt és szereti ha minden úgy történik ahogy ő akarja (egyke, gazdag családból származik), továbbá érzékeny, hamar megsértődik...ezért nincs sok barátnője. Én pedig enyhén gyerekes vagyok néha a koromhoz képest, olykor meggondolatlan aki a jelennek él, azonban gondolok a jövőre is természetesen (van jól kereső munkám, autóm és akarok lakást venni az idén) de ennek ellenére nem szeretek olvasni (sajnos ez van, reál beállítottságú vagyok), szeretek viccelődni és nem vagyok nagyon érzelgős típus.

Másfelől meg szeretném ha újra összejönnénk, volt pár közös hobbink is, szerettem amikor mellettem volt, amikor átölelt, megcsókolt és hát mitagadás szerelmes vagyok még mindig belé.

Szerintem ő is érez még valamit irántam, ha keresném idővel biztos, hogy ő is adna még egy esélyt a kapcsolatnak, de nem tudom, hogy én tényleg akarom-e.

A szakítás okát nem szeretném részletezni, de nem veszekettünk se nem csaltuk meg egymást. Én 28 éves vagyok, ő 25. Pár hónapot voltunk együtt.

Objektív véleményekre lenne szükségem mert érzem, hogy nem tudok logikusan gondolkodni. Lehet, hogy őt akarom, de az is lehet, hogy csak egy kapcsolatot szeretnék.