Ki dobnám a párom, vissza mennék az exhez?

Jelenleg tart 2 hónapja egy kapcsolatom. Nem is tudom miért kezdtem bele, akkor azt hittem minden vágyam ez. Rengeteg a konfliktus köztünk, aminek a végén mindig az van, hogy valakiben ott marad a tüske és a másik győz.

A legfőbb gond ott kezdődik mikor az expáromat szidja, mindenféle alja nőnek lehordja, holott nem is beszélek vele, többek közt azért mert látni sem akar. Akkoriban ő rakta ki a szűröm, a jelenlegi párom miatt.

Én nem hallgattam rá és nem figyeltem fel arra tényleg mennyire ráakaszkodik az emberre. A végén pedig össze is jöttem vele. Nem csodálom. Jogos oda a 2 pont.

Én nem értem, mi oka van szidni,mikor mondhatjuk ő rondított ebbe bele,én marha pedig mentem a fejem után.

Kicsit azt érzem nagyot hibáztam, már csak a beszélgetés minősége is másabb volt vele mint vele. Akármennyire is ideges volt, tiszteségesen és nyugodtan mondta el nekem a dolgokat és a fél év amit együtt töltöttünk nem aggonizált a semmin vagy csinált volna bolhából elefántot. Azt érzem tényleg csak akkor "kapta el a fülemet" amikor szükségem volt rá.

Ha elmondom a barátnőmnek hogy ne felejtse el hogy jöttünk össze, és nem egy kihasználós prostituáltról beszél, akkor elzavar hogy menjek vissza hozzá a "szent kur.vához".

De ez a "szent kur.va" soha se fogadott volna el tőlem telefont, laptopot ( nem mint a jelenlegi aki húzza a száját ha csak egy csokira jut) amig Ő egy virágnak is örült és egy gomboc fagyit is megköszönt. A legnagyobb érték amit kapott tőlem, és elis fogadta egy kép keret, benne a fotónkkal. Szakításkor vissza is adta.

Nem mellesleg jelenlegi párom származik jobb anyagi helyzetről.

Nem utolsó sorban, nem főz , mos, takarít. Arra nem képes a mosogató gépet felpakolja. Hazaérek a munkából és semmi sincs megcsinálva. ( nem mintha úgy gondolkodnék minden a nő dolga engem pedig rekesz sörrel szolgáljon ki) de este 6-kor neki állni mindennek macerás, ő pedig folyamatosan a telefonját nyomkodja közben. Nem jár se iskolába, se dolgozni. Valamit mindig kitalál. Pedig már 3 éves a kislánya, vígan mehetne óviba.

A volt barátnőm automatikusan segített, sokszor még a 70 éves édesapámnak is pedig ő nem élt velem. Anyámmal sem rivalizált, mert hasonló volt a természetük. Meg is látszik muterom a jelenlegi párom ki nem állhatja. Mindent támadásnak vesz anyu részéről és olyan mocskos szája van vele szembe mintha exemről beszélne de sokszor velem is megüti ezt a hangot.

Nem mehetek sehova a párom miatt de velem se hajlandó eljönni olyan helyre ami nem az ivászatról szól. ( Nem iszom, nem dohányzom)

Jövő héten elutaznánk Barokk Napokra, megnézni a versenyt stb. Szerintem megvolna a hangulata, neki semmit se kell beleszálljon de oda se hajlandó eljönni velem pedig a családomnal mennénk. Egyedül sem mehetek. Talán picit az zavarja, hogy a volt barátnőm azért eljött velem, sőt mivel szakács volt, rendszerint minden nagyobb versenyben versenyzett. Nem iszom , nem dohányzom engem nem érdekel a buli sem a brazil szappanoperái meg a tini magazinok. Éretlennek tartom.

Hibának érzem ezt az egészet. Le akarom zárni és valahogy bocsánatát nyerni a volt páromnak? Vannak esetleg ötleteitek?

24/F