Felnőttként hogy viseltétek, mikor rádöbbentetek, hogy vége?

Nekem az a tapasztalatom hogy nem tudod gyorsítani a folyamatot. Mit csinálsz? Összejösz valaki mással? Gondolom nem kell magyarázni hogy ez miért lenne rossz út.

Eltereled a figyelmedet? Persze, rendben, hobbik, barátok, próbálod magad jól érezni blablabla... Ez vagy megy, vagy nem. Saját tapasztalat szerint sokszor ez sem segít :-(

Meg nappal hiába tereled el a figyelmedet, az éjszakák úgyis borzasztóak lesznek jó ideig, hogy tök egyedül fekszel, kelsz, hiányozni fog az esti beszélgetés, odabújás, reggeli kávézás, nap megbeszélése stb.

Másrészt, szerintem felnőtt fejjel még nehezebb ezt átélni, végigcsinálni mint tiniként. Annak idején, mikor vége volt egy kapcsolatomnak, kb. 1-2 hónapig volt rossz, utána nagy lendülettel mentem tovább.

De most, 40 éves fejjel, már nem olyan egyértelműek a dolgok, már nem olyan rugalmas az ember lelkileg sem, a legutóbbi szakításom után 2 év (!!!) telt el, mire egy éjszakát nyugodtan, pihentetően végig tudtam aludni, és mire már nem kattogtam azon éjszaka sem hogy nincs mellettem senki. Persze ez a folyamat mindenkinél más és más, sokmindentől függ.

40f

"Csak az ő szemei, csak az ő ölelése van előttem. Ha próbálkoznék is máshol ,csak őt látnám, őt keresném másban is."

Na pont ezért írtam, ezért nem jó másik kapcsolatba rohanni.

Ez senkinek nem lenne jó.

Sajnos ki kell böjtölni ezt az időszakot.

Persze kérdés hogy tényleg csak érzed hogy vége van a kapcsolatnak? Azért ez alapján lezárni korai lenne. Jobb lenne előbb tisztázni, átbeszélni, megpróbálni mindent. Hidd el, ha bármelyikőtökben ott marad az érzés hogy "de lehet hogy mégis lett volna megoldás", na az aztán le tudja lassítani még jobban!

" És most nem beszélünk, pedig jó lenne megbeszélni. De én már inkább úgy vagyok vele, hogy szerintem ez ennyi volt."

Nos, akkor előbb tisztázni kellene a helyzetet, őszintén megbeszélni mindent, utána elkezdeni "hangolódni" az egyedüllétre. Ha biztos is vagy a dologban, akkor is jobb ha ki van mondva, hidd el.

"Én pl mai napig sajnos ragaszkodó tipusú nő vagyok.Olyanhoz is ragaszkodtam foggal körömmel aki kihasznàlt "

Ez nagyon nehéz tud lenni.

Különösen ha olyannal vagy (voltál) együtt aki egyáltalán nem ragaszkodó. A volt párom épp olyan volt. Nem is nagyon törte magát a problémák megoldásán sem. Ebben a tulajdonságban nagyon fontos hogy a két fél egyforma legyen.